2008. február 23., szombat

VKF! XIII. - Különleges köretek/3

És végül.... Egy új kedvenc, a gersli. Chili & Vaníliánál sokat olvashattunk már róla, erre a VKF-re ő is gerslizett. Gondolkoztam rajta, hogy vkf-es legyen-e ez a posztom, de végül úgy döntöttem, hogy miért is ne, végülis köret is meg különleges is. A főétel mellette vajas csirke volt, amit Párom készített el, hamarosan annak a receptjét is felteszem.

Mazsolás-pisztáciás gersli

10 dkg gersli
fél fej vöröshagyma
1 dl fehérbor
5 dl víz
őrölt gyömbér, kurkuma
arany mazsola
pisztácia(héjtalanítva)
olaj

A hagymát apró kockára vágtam, kicsit megpirítottam az olajon majd hozzáadtama gerslit is, kicsit pirítottam, felöntöttem a bort és beleszórtam egy marék arany mazsolát. Elforraltam a bort, felöntöttem a gerslit 2,5 dl vízzel, lefedve addig főztem, míg felitta a vizet, majd újabb 2,5 dl vizet kapott az árpagyöngy. Ezzel is fedő alatt főztem, amíg fel nem itta. Amikor már csak ekvés lé volt a gerslin, hozzáadtam az őrölt gyömbért és a kurkumát is. Ekkorra kellemesen majdnempuha lett. Kettőnknek kényelmesen elég volt ez az adag.

VKF! XIII.- Különleges köretek/2

A következő köretet annyira nem érzem különlegesnek, de mivel a végeredmény nagyon tetszett, ezért idekerül. Egyszerű sült cékláról van szó, amihez juhtúrós krémsajt is társult. A különlegesség itt a tálalásban volt. Jó kis babramunka, se néha az ilyesmi is simán belefér.
Majd elfelejtettem, hogy grillserpenyőzött sertéskarajhoz volt köret.

Céklatorony

cékla
x dkg krémsajt
x dkg juhtúró

Azért írtam x-eket a mennyiséghez, mert az egész attól függ, mennyi céklatornyot akarunk csinálni. A lényeg, hogy ugyanannyi krémsajtot használtam, mint juhtúrót. Én kb 5-5 dkg-t használtam, ez 2 kisebb céklához volt elég. Főleg, mert a torony-gyártás sok hulladékkal járt.
Az előzőleg alufóliában megsütött céklákat (kisebbek voltak, kb 1 órát töltöttek a 180-200 fok körüli sütőben) kihűtöttem, meghámoztam, kb 3 mm vastag szeletekre vágtam. Aztán a szeletekből hullámos kiszúróval hullámosszélű korongokat vágtam. Lehetőleg páros számút.
Aztán jött a bűvészkedés. (Az összeállítást ajánlom azon a tányéron végezni, amin majd találalni szeretnénk, és ez tipikusan olyan köret, amiből mindenki külön-külön megkapja a magáét, kicsit macerás mozgatni.) Egy tányérra tettem az előzőleg használt kiszúrót, beleügyeskedtem egy kiszúrt céklát, rátettem egy mokkáskanál juhtúrós sajtkrémet, aztán ráügyeskedtem még egy kiszúrt céklát. A sajtkrémes masszát érdemes jó alaposan lehűteni, hogy lehetőleg minél keményebb legyen. Mikor a felső cékla is a helyére került, óvatosan lehúztam a kiszúróformát a "céklaszendvicsről". Ezt a műveletet ismételgettem addig, míg tartott a cékla és a krémsajt.


VKF! XIII.- Különleges köretek/1

Fakanál felhívása nagyon bejött. :)
Igazából az utóbbi időben legfőképp azért ment el a kedvem az éttermektől, mert a körtek kb 90% valamilyen krumpli. És hiába szeretem a kruplit, azért kicsit egysíkúnak érzem. Hasonló a véleményem a rizsről is. Ráadásul ez utóbbit Párom nem nagyon szereti, ezért ritkán készítek rizses dolgot. Szóval már egy ideje az alternatív köretek felé tendálok, így igen aktuális volt ez a forduló. Eddig leginkább az ilyen-olyan sűlt zöldségekre (így télen zeller, cékla, kelbimbó, karfiol) korlátozódott a krumplihelyettesítés, de most elérkezett az idő a komolyabb kísérletezésre. Köszönet érte Fakanál! :)
Három köretet sikerült megalkotni, így most 3 VKF! bejegyzésem lesz.

Már a kiírás olvasásakor megfogant bennem a hercegnőkarfiol gondolota, ami a hercegnőburgonya átdolgozása. Szóval így elsőre nem jutottam messzire a krumplitól, de egy ízben és kissé állagban is más köretet sikerült megalkotni. A főétel hozzá pedig Párom által készített hagymás-borsos pirított csirkemáj volt. Mindenképp valamilyen szaftosabb fogás mellé tudom elképzelni.

Hercegnőkarfiol

1 kisebb karfiol rózsáira szedve
1 tojás sárgája
kb 4-5 dkg reszelt sajt (edami)
szerecsendió, só, bors

A karfiolt enyhén sós vízben majdnem puhára főztem, majd leszűrtem, leturmixoltam, fűszereztem a szerecsendióval és a borssal, belekevertem a tojássárgáját és a sajtot. A habzsákomat felszereltem a legnagyobb csillagcsövével és beletölöttem a masszát (két adagban fért bele). Egy kb 20*30 cm-es tepsit kibéleltem alufóliával, vékonyan beolajoztam a fóliát és a masszából kis halmokat nyomtam rá. Közepesen meleg (előmelegített) sütőben kb negyed órát sűltek, amíg színük kezdett lenni. Határozottan tetszett a végeredmény, ketten el is tüntettük ezt az adagot.


2008. február 16., szombat

GBT 3

Elérkezett a nagy nap:) És még indulás előtt gyorsan lefotóztam a sajtostallérokat. Kinézetre olyanok mint anyáé, és az ízük is szerencsére:)
Mondjuk a kinézet nehezen lehetett volna más, ugyanis anya sajtostallér-sütőjével készültek.Mert nekem adta az övét. Azt mondta, ha majd ő akar sütni, elkéri nagynénjétől. Szóval nem ellenkeztem :) (Egyébként sikerült beszerzési helyet is találnom, a fehérvári iparcikkpiacon egy konyhaivasárus bácsinál, meg konyhafelszereléses boltabn is mondtak, hogy szokott lenni, csak pont nem akkor, amikor kereste, az ára 3000 ft környékén volt)

Sajtos tallér

1 kg liszt
25 dkg vaj
30-40 dkg reszelt sajt
2 tojás
1 pohár tejföl
só, bors, köménymag

A lisztet elmorzsoltam a hideg vajjal, hozzákevertem a reszelt sajtot, fűszereket, majd a tojásokkal és a tejföllel összegyúrtam. Kicsi vizet is kellett hozzáadnom, hogy összeálljon. A golyóvá gyúrt tésztát fóliába csomagolva egy napot pihentettem a hűtőben. Sütés előtt a tésztából dió és mogyoró mérett közötti golyókat formáztam (lett egy pár...), amikor a nagyja megvolt elkezdtem forrósítani a tallérsütőt a tűzhelyem legnagyobb gázrózsáján (forgattam is, hogy mindkét fele melegedjen rendesen). Amikor elkészültek a golyók és a tallérsütőt is elég melegnek tartottam, nekiálltam a sorozatgyártásnak: tallérsütő kinyit, két golyó belerak, erősen összeszorít, 8-ig számol, taléérsütőt megfordít, 8-ig számol, taléérsütőt kinyit, kész tallérokat tálba ügyeskedik. (Az, hogy meddig kell számolni, függ a gáztól meg hogy mennyire akarjuk pirosra sütni, érdemes az első pár darabot a kísérletezésre szánni.)
Röpke másél óra alatt sikerült is végezni a sütögetéssel. Nem egy midnen hétvégére való recept, de néha megéri belevágni, rengeteg lesz belőle és sokáig eláll.

2008. február 15., péntek

Na végre :)

Eljutottam odáig, hogy átpakoljam a képeket a fényképezőről a számítógépre. Mert azért főztem ám az utóbbi időben, csak a blogik nem jutottam el. Legtöbb ténykedésem a következő VKF-re készülés volt, azokról most nem is írok. Majd jövő héten. Viszont én is kipróbáltam, milyen a körte és a márványsajt együtt. Igaza volt Gabojszának és a Teknősöknek, jól passzolnak :)
Igaz in tejesen kihagytam a mandulát, az alap tészta pedig egyzserű kenyértészta lett, egy kis rozmaringgal ízesítve. Az eredménnyel teljesen elégedett vagyok, finom, egyszerű, jól is néz ki, kell ennél több?

Márványsajtos körtés lepény

A tésztához
30 dkg finomliszt
20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 csomag (7g) szárított élesztő
3-3,5 dl víz
kevés só, cukor
őrölt rozmaring

A liszteket összekevertem az élesztővel, sóval, cukorral, rozmaringgal, aztán hozzáöntöttem a vizet és jó alaposan megdagsztottam a tésztát. (Ha nem lett volna kedvem ehhez, akkor csak beleszórtam volna mindent a kenyérsütőbe dagsztóprogramra). Léynegében kenyértésztát készítettem. Egy nagyobb tálban lefedve betettem a hútőbe, ott töltött 24 órát (vasárnap este dagsztottam, hétfőn reggel átgyúrtam aztán hétfőn este sütöttem)

A tetejére
3 körte
10 dkg márványsajt
1 ek krémsajt
1 ek joghurt

A körtéket felszeleteltem, a márvűnysajtot összetörtem, kikevertem a krémsajttal és a joghurttal. A tésztát négy részre osztottam és kézzel kerekszerűre huzogattam. A tésztakorongon elosztottam a sajtos krémet, aztán beborítottam a körtével és kb 15 percet sültek a kb 200 fokos sütőben.


2008. február 2., szombat

Kicsit beteg :(

Anyus csütörtökön kérdezte nem szedtem-e még össze influenzát ilyesmit. Boldogan tudattam vele, hogy nem.
Aztán pénteken reggel pofára estem... Ébredéskor enyhe torokkaparás. Na eddig sikerült távol tartani a bacikat, vírusokat. De komolyabb bajom nem lévén elindultam dolgozni.
Vasúti bérletem van és hát ugye tegnap hirtelen felindulásból elkövetett sztrájk volt. De azért egyik ismerősömmel kibattyogtunk a fehérvári pályaudvarra, hátha megy az a vonat amivel utazni szerettünk volna. Hát tévedtünk. Úgyhogy célba vettük a buszpályaudvart, ahol kb fél órát kellett várnunk a következő Budapest felé tartó járatra. Az enyhe torkkaparásomnak nem tett jót a kb egy órát ácsorgás-bóklászás (a vasútállomás és a buszpályaudvar kb 15 perc gyalog, plusz bankautomata is kellett) a hidegben.
Ebédszünetben így patikát látogattam, a desszertem egy neocitran lett sajnos. Aztán már csak azt vártam egész délután, hogy mehessek haza. Főleg, hogy délben elvileg véget ért a sztrájk. Szokás szerinti vonatomat sikerült is elérni a Déliben, a szokással ellentétben elő is volt fűtve, minden okésnak tűnt. Csak nem indultunk el időben. 20 perc várakozás után a vonat hangosbemondóján keresztül szólították fel az utasokat a távozásra, merthogy az a járat törölve lett. Tele volt a vonat természetesen. A következő meg újabb 20 perc múlva indult. Az már szerencsére ponotsan. Közben Páromat hívtam kb 10 percenként, hogy mi a helyzet, meg hogy egyre jobban elegem van az egész bagázsból. Ha kerülget a betegség extra hisztis és ingerült tudok lenni. De aztán csak sikerült hazérni, Párom ki is jött elém a vonathoz és haza"vitt" (10 pec séta csak szerencsére).
Hazaérve már felettébb kezdtem éhes lenni, leghőbb vágyam valami leves volt, ami lehetőleg nagyon gyorsan kész van és sajtos is és csípős is. Így született meg a következő kukoricakrémleves (Fotó az nincs, nagyon nem passzoltak a körülmények)
(Szerencsére most már kezdem emberebbül érezni magam, főleg ha nem mocorgok sokat. )

Sajtos kukoricakrémleves

20 dkg fagyasztott kukorica
1 nagy ek cottage cheese
kevés edámi sajt
chilipehely

víz

A kukoricát annyi vízzel ami épp ellepi feltettem főni, megsóztam. miután felforrt még pár percig hagytam forrni, aztán levettem a tűről, az egészet a nagy műzlisbögrémbe öntöttem, morzsoltam bele chilipelyhet, meg belkevertem a cottage cheese-t és botmixerrel pürésítettem. (Csak kicsit pacsáltam össze a konyhát) Végül reszelt sajtot szórtam a tetejére és a fotelba kuporodva ettem meg. Nagyon jól esett.