2008. január 30., szerda

Pizza

Múlt hétvégén végre felavattam a szülinapomra kapott lyukacsos aljú pizzasütő tepsijeimet. Nagyon meg vagyok velük elégedve :)
A tésztához Dolce Vita receptjét használtam kis módosítással, a feltétet pedig nem cifráztam túl: fűszeres paradicsomszósz, füstölt sonka, lilahagyma és mozzarella került a pizzákra. Igen ízletes lett :)

Pizzatészta

50 dkg liszt (10 dkg teljes kiőrlésű tönköly, 20 dkg sima, 20 dkg rétes)
7 g szárított élesztő
3 dl víz (plusz még kicsit adtam hozzá amikor már dagasztotta a gép a tésztát, mert száraznak tűnt)
kb 1-1 tk cukor, só
kb 1 ek olaj
csipetnyi őrölt rozmaring és morzsolt oregano

A tészta hozzávalóit beleszórtam/önöttem a kenyérsütőgépbe és dagasztó-kelesztő programon (1,5 óra) elkészíttettem vele a tésztát. Amikor lejárt a gép három részre osztottam a tésztát, egy-egy adagot ügyeskedtem bele a kerek pizzasütő tepsikbe. Aztán jött rájuk a szósz meg a sonka meg a hagyma meg a sajt és húztak is a kb 220 fokos sütőbe 10-15 percre, amíg szépen megpirult a tetejükön a sajt.

Pizzaszósz

1 papírdobozos (50 dkg-os) paszírozott paradicsom
1 nagy fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
olaj
fűszerek: só, bors, bazsalikom, oregano, majoranna, zsálya, rozmaring - ezeket ízlés szerint

A hagymát apró kockára vágtam, kevés olajon alaposan megpároltam-pirítottam, hozzáadtam a fokahagymát és a borsot, együtt hőkezeltem kicsit, majd ráöntöttem a paszírozott paradicsomot, fűszereztem és lefedve (fröcsögött rendesen) kb fél órát főztem, közben gyakran megkevertem. Ez az adag kényelmesen elég volt a három pizzára.


2008. január 27., vasárnap

VKF! XII. - A tenger gyümölcsei

Ebben a hónapban Gabojsza kavarta fel a gasztrobloggerek tengerét, mégpedig herkentyűs témával. Nekem a legnagyobb gondot az alapanyagbeszerzés jelentette, nemigazán akartam fagyasztott dolgokat használni, de végül az lett a vége, Fehérvártól sajnos kicsit messze a nagycsarnok :(
Egyébként a témától nem ilyedtem meg annyira, annak ellenére, hogy herkentyűket még nemigazán ettem, de a halat szeretem, úgyogy ideje volt már kipróbálni valami extrábbat is. Ráadásként kapóra jött Kedves szülinapja, így kellőképpen meg tudtam indokolni magamnak, hogy miért is fizetek ki oly borsos összeget egy kiló rákfarokért (sajnos nem frissért, itt Fehérváron csak fagyasztottat sikerült beszerezni). Páncélosat vettem, meg is küzdöttem velük rendesen, mire fogyasztásra alkalmasak lettek, és már végeztem az egésszel, amikor rájöttem, hogy a farka legvégét bizony rajta kellett volna hagyni. Hát most már ezt is tudom. És hogy mi lett a rákfarkak sorsa tisztítás után? Kaptak egy jó kis pácot, aztán grillezést, és végül háromfajta mártásba tunkolva ettük meg őket.
Első próbálkozáshoz képest határozottan elégedett voltam az eredménnyel, szerencsére a szülinapos és vendégei is. :)
Egyébként a recept a Nélkülözhetetlen vendégváró falatok című könyvből származik.

Grillezett rákfarok

1 kg rákfarok
4 gerezd fokhagyma
3 ek zöldcitromlé
1 kk őrölt római kömény
1 kk őrült koriander

A zúzott fokhagymát, zöldcitromlevet és fűsszereket összekevertem egy nagyobb tálban, végül belekevertem a megtisztított rákfarkakat is. A hűtőben lefedve egy éjszakát pácolódtak. Amikor megérkeztek a vendégek jó alaposan felforrósítottam a grillserpenyőmet (mióta megkaptam apától -vagyis megvettem magamnak, mert apa nem tudott venni Bácsalmáson- elég rendesen ki van használva, nagyon szeretem) és belepakoltam a rákfarkakat. 2-2 percig sütöttem mindkét oldalukat majd a háromféle mártással tálaltam őket. Kellemesen egyszerű, ám igen ízletes fogás :)


A mártások

Paprikás majonéz
(Ehhez eredetlieg megvettem a bolti majonézt alapnak - túl vagyok egy szalmonellafertőzésen, félek a nyers tojástól kissé-, aztán Mamma írt a fehér majonézről. Kiütéssel győzőtt. :))

1 piros húsú (kaliforniai) paprika
6 gerezd fokhagyma nem meghámozva
1 csésze fehér majonéz (1 dl tejből és 2 dl olajból, Maci receptje alapján villámgyorsan)
1 ek zöldcitromlé

A paprikát fébevágtam, kicsumáztam és a fokhagymával együtt betoltam a kb 200 fokos sütőbe, mintegy 20 percre, alényeg, hogy kezdjen feketedni a paprika héja. Ekkor kivettem őket a sütőből, a paprikát bezártam egy műanyag dobozba hűlni. Amikor mind a fokhagyma, mind a paprika kezelhető hőmérsékletű lett, megpucoltam őket és kissé feldarabolva a majonézhez adtam a zöldcitromlével együtt. Jól összeturmixoltam ez egészet és kész is volt.

Fűszeres paradicsommártás

2 vöröshagyma
1 doboz hámozott paradicsom
1 kk darált csípőspaprika (vagy 1 apróra vágott friss chilipaprika)
1 ek barnacukor
1 ek borecet
1 ek olaj

A hagymákat kicsit nagyobb kockára vágtam, megpirítottam az olajon, hozzádtam a paradicsomkonzervet, kissé szétnyomkodtam a paradicsomokat, belekevertem a paprikát, barnacukrot, borecetet is, és eddig főztem, míg kellemesen besűrűsödött.

Sültfokhagymás mártohatós


A képen a előlről hátrafelé: paprikás majonéz, sültfokhagymás mártogatós és fűszeres paradicsomszósz

2008. január 25., péntek

WoW

...vagyis World of Warcraft. A főzés mellett a másik mániám. Bár sokkal kisebb, mint amit a gasztronómia felé táplálok. Viszont ebben a játékban is lehet főzni :) Mivel ez a játék online, multiplayer dolog, elég sok közösség is épült köré: a játékosok klánokat hozhatnak létre a virtuális világban, és gyakran ezen klánok tagjai a játékon kívül is tartják egymással a kapcsolatot ilyen-olyan formában. Az egyik ilyen "forma" a blackravens.net, ami egy magyar játékosokból álló klán blogja. Na ők kitalálták, hogy olvasóik valósítsanak meg játékbeli ételeket. Vagy bírjanak rá valakit a megvalósításra ;) Amikor megláttam a felhívást, rögötön felcsillant a szemem, és némi gondolkodás után azt is kitaláltam mit fogok főzni. Beer Basted Boar Ribs lett a finomság, magyarosítva sörös oldalas. Meg témakiíráson kívül köretnek csináltam hozzá babsalátát (fagyasztott fejtett babot megfőztem, sóztam, borsoztam, hozzákevertem egy lilahagymát nagyon apróra kockázva és egy evőkanál balzsamecetet, eztán hagytam kihűlni). Finom lett :) (És ezzel a recepttel bebiztosítom, hogy továbbra is a legtöbben az "oldalas" keresőszóval találjanak a blogomra. )

Sörös oldalas

1-1,5 kg sertésoldalas
0,5 l sör
pár gerezd fokhagyma
1-1,5 ek barnacukor
bors
fokhagymás paprikakrém, az üvegén Sambal Batjak felirat található, fogalmam sincs honnan származik, ajándékba kaptuk és nagyon finom és csííííííííp

Először is begyújtottam a sütőt, olyan 180 fok elérése volt a cél. Aztán a Kedves feldarabolta az oldalast úgy, hogy két borda legyen egy darabban. Majd jöttem én: a sört összekevertem a zúzott fokhagymával, cukorral, paprikakrémmel, borssal. A húst egy kisebb tepsibe tettem, rálocsoltam az ízesített sört, fóliával lefedve beküldtem a sütőbe. Fél óra elteltével kiszedtem, a tepsit, kicsit meglocsoltam a húst a szafttal, visszafóliáztam és még fél órát tötltött így a sötőben. Aztán fólia nélkül újabb félórát, közben egyszer újra meglocsoltam a szafttal.
Ez így kb 3 személyes adag.


2008. január 23., szerda

Raguleves

Tegnap vacsorára készült ez a zöldbabos, szerintem raguleves. Leginkábbis abból, amit találtam itthon. A pontos mennyiségekről fogalmam sincs, a hozzávalók sem kőbevésettek, igazi spontán, tartalmas leves lett. Finom volt, melengető, tipikusan olyan szeles estékre való, mint amilyen a tegnapi volt.

Zöldbabos csirkeraguleves

1 csirke melle kockázva
zöldbab -nem tudom mennyi, egy kisebb csomagot vettem elő a fagyasztóból
1 kis fej karalábé
fél zellergumó
só, bors, tárkony, majoranna
vaj

A csirkekockákat a felforrósított vajon fehéredésig pirítottam, aztán tekertem rá borsot, hozzáadtam a zöldbabot, kockázott karalábét és zellert, annyi vizet önöttem rá, hogy épp ellepje, sóztam, ízesítettem kevés tárkonnyal és majorannával aztán fedő alatt addig főztem, míg úgy nem gondoltam, hogy minden megfőtt. Ez kb fél óra volt. Nemforrón, de még jó melegen volt a legfinomabb. Kb 3 személyes adag lett.


2008. január 20., vasárnap

A szülinapos tortát érdemel

Mint azt az előző posztban is írtam, Párom ismét egy évvel örgebb lett, És ezt persze meg kell ünnepelni, így át is jött tegnap pár barátunk, ettünk, ittunk beszélgettünk, kellemesen telt a késő délután és az este.
A menü sajnos kissé felemásra sikeredett, egy része a VKF! szellemében herkentyű volt, erről majd jövő hét végén írok, mellé akartam csinálni sült polentát, de egy félrefordításnak köszönhetően a kukában végezte az egész - a Nélkülözhetetlen Vendégváró falatokból vettem a receptet, és abban kukoricalisztből készült a polenta... gyanús volt, hogy inkább kukoricadarát kéne használni, de nem hallgattam a megérzéseimre, hiba volt. Szerencsére a vendégek nem vették zokon az esetet, a Kedves pedig átrohant a szomszéd kisboltba egy kis ropogtatni valóért. Nekem meg égett a fejem...:(
De azért sikerélmény is volt szerencsére, a herkentyű finom lett, és a torta sem hagyott kívánni valót maga után. Természetesen a Kedves válaszotta ki, így most én is megsütöttem a márványos brownie-t, amit ősszel az én szülinapomkor egyik kedves barátnőm készített el nekem. Csak annyit változtattam rajta, hogy csináltam a torta mellé amarettos meggyszószt, ebben semmi extra nem volt: egy adagnyi fagyasztott magozott meggyet kevés vízzel megfőztem, szitán megpróbáltam áttörni, de nem nagyon hagyta magát, de azért a várt pépességet sikerült elérni vele, aztán adtam hozzá egy kevés barna cukrot, egy stampedli amarettot, felforraltam és egy kevés megylével elkevert teáskanálnyi keményítővel sűritettem kicsit.
A márványos brownie receptje egyébként eredetileg a tavaly júniusi Gourmet magazinban jelent meg, és az epicurious-on találtam rá. Az eredeti receptet másfélszereztem, kivéve a cukrot, abból a szimpla mennyiséget használtam.

Márványos brownie

Brownie réteg:
15 dkg vaj
10 dkg étcsoki (Tibi ét)
3 tojás
1 bögre (2,5 dl) cukor
1 bögre liszt

Sajttorta réteg:
36 dkg krémsajt (konkrétan 3 Philadelphia Light)
1/3 bögre cukor
1 nagyobb tojás sárgája

Először is előmelegítettem a sütőt kb 170-180 fokra és kivajaztam a 26 cm-es kapcsos tortaformámat. Aztán a darabokra tördelt csokit a feldarabolt vajjal kis léngon felolvasztottam, keverőtálba önöttem, hozzáadtam a cukort és a tojásokat, jól elkevertem, majd a lisztet is hozzákevertem, végül a masszát beleöntöttem a tortaformába.
Ezután gyorsan elmostam a keverőtálat, beletettem a szobahőmérsékletű krémsajtot, a cukrot és a tojássárgáját és kézi habverővel jó alaposan kikevertem. A krémet a csokis rétegre simítottam és egy vajazókéssel igyekeztem kissé összekeverni a barna és a fehér réteget.
Kb 30 percet sűlt, de valószínűleg rövidebb idő is elég lett volna neki, elvileg akkor van kész, amikor a széle már teljesen szilárd a közepe meg épphogy. Hát nekem mindenhol szilárd lett és meg is repedezett sajnos, de szerencsére az ízére ez nem volt rossz hatással. Szobahőmérsékleten a legfinomabb és jól passzolt hozzá az amarettos meggyszósz is.

2008. január 19., szombat

Reggeli a szülinaposomnak

Úgy látszik a szombat reggeleim kezdenek posztolható eredményeket hozni :) Ha már hét közben nemigen van időm főzni, sajnos.
És a mai reggelinek különleges apropója volt: Kedvesnek ma van a születésnapja, ezért jó előre elterveztem, hogy a reggeli illatára fog ébredni. És rögtön tudtam is, mivel akarom ébreszteni: még ősszel láttam több blogon is muffin formában sütött tojásos ilyen-olyan felvágottból, sonkából készült kosarakat. Meg is tetszettek nagyon, de valahogy mindig elmaradt a megsütésük. Egészen máig :)
Külön mókás volt az egész meglepetésben, hogy azért még úgy csütörtök magasságában megkérdeztem a Kedvest, mit enne ma reggelire, a válasz "tükörtojást szalonnával" volt. Megnyugtató volt, hogy nem nyúltam mellé a terveimmel. A reggelihez készült persze zsemle is, egészen pontosan másfél órás buci - felkeltem korán bekeverni, hogy azért ne délre legyen reggeli, de persze utána bújtam vissza az ágyba:) -, azt hiszem végképp le fogok mondani a bolti pékárukról, hasonlóan más bloggertársakhoz, és ez egyáltalán nem esik már nehezemre.

Sonkakosárban sült tükürtojás

3 szép nagy szelet sonka
3 tojás
1 kis fej hagyma
némi reszelt pannónia sajt

Először is begyújtottam a sütőt olyan 160-180 fokra (Vagyis csak lejebb vettem a forróságát, mert a tojás előtt a bucikat sütöttem benne). Aztán a hagymát apróra vágtam és kevés olajon megpirítottam. A muffinsütőmben három mélyedésbe tettem egy-egy szelet sonkát, rájuk a pirított hagymát és a reszelt sajtot végül pedig óvatosan beléjük kerültek a tojások is. Aztán mentek is be a sütőbe, amíg mindegyik kellőképpen szilárdnak nem tűnt. Két kosárka a Kedvesé, egy pedig az enyém lett.


2008. január 12., szombat

Utólag az ünnepekről

Hát nagysokára eljutottam idáig... Hogy mi minden finomsággal találtuk szembe magunkat az ünnepek alatt.
Először is karácsony előtti héten legyártottam Piszke tuti aszlatgyümülcsös gombócait, csak nálam tégla formájúak lettek és mivel azokat nem tudtam szépen mártogatni, ezért csak a két legnagyobb oldaluk lett lekenve olavsztott étcsokival. Valamint kevesebb cukor került beléjük. Nagyon finomak lettek, Párom is oda volt értük, pedig amikor közöltem vele, hogy idén nem lesz itthon bolti szaloncukor, ő közölte, hogy azért vesz magának egy liladobozost. Aztán amikor elkészültek a házi "szaloncukrok" letett eredeti tervéről.
Aztán elkészültek a karácsonyi ajándékok is: kis gyümölcskenyereket és trüffelt ajándékoztam idén. A trüffel receptjét az Ízvarázs című könyvből vettem, és marcipánnal és amarettoval ízesítettem. A konkrét elkészítéshez pedig ez a videó nyújtott segítséget. Viszont nem golyóztam, hanem Chiliihez hasonlóan nyomózsákból kerültek a kis finomságok a mini papírkapszlikba.
Végül még szenteste előtt sütöttem kávés és kakós kekszeket, ezek receptjei régebbi Tina konyhákból vannak.
És elérkezett a szenteste, amit Páromanyukájánál töltöttünk, kacsasülttel, sült zöldségekkel, párolt káposztával és végül tiramisuval töltöttük meg a bendőket. És kaptunk mindenféle szépséget: Kedves finom birsalma és ágyas meggypálinkát én pedig modenai balzsamecetet, meg bio áfonyaszörpöt meg fahéjas almás teát. A szörp nagyon finom volt :)
Karácsony első napján felkerekedtünk és elvonatoztunk-buszoztunk apushoz Bácsalmásra: nála csudafinom őzsült volt a menü krumplis frutával (ami olyan krumplis lángos szerű), és tőle is gasztro ajándékot kaptunk: Stahl Judit legújabb sorozatának három kötetét (tésztás, édességes, szárnyas). Aztán még ráadásnak őzhúst, amit két ünnep között meg is sütöttünk, úgy, mint apa: három napig pácoltuk Kotányi vadfűszerrel megszórva negyed liter sörben, aztán amikor letelt az ideje forró serpenyőben körbesütöttük a húsdarabokat, tepsibe tettük, aláöntöttük a páclevet és kb 2 órát sütöttük a gázsütő legalacsonyabb fokozatán, lefedve, végül még kb 10 percig fedetlenül. A húsokra még a tepsibensütés elején házi füstölt szalonna szeleteket fektettünk melléjük pedig jónéhány fokhagymagerezdet szórtunk.
Karácsony másnapja anyusnál telt, nála klasszikus családi összejövős menü volt: húsleves, marhapörkölt, rántott hús, sült krumpli. Ebből a húsleves és a sültkrumpli szokás szerint csudajó volt.
Két ünnep között csak pihegtünk itthon, szilveszterkor pedig jóbarátainkkal együtt pusztítottuk a pezsgőt és a sült csülköt.

Szombati reggeli

Ma reggel igen büszke vagyok magamra, az ágyból kipattanva ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy reggelire valami amerikai palacsinta szerű dologgal lepjem meg magunkat. Receptet nem kerestem, csak mentem a saját fejem meg az éléskamra (vagyis hűtő és szekrény) tartalma után. Alkotás közben kivételesen szorgosan mértem miből mennyit használok, hogy ha jó lesz máskor is sikerüljön, ha meg nem, tudjam min kéne/lehetne változtatni. Az eredménnyel elégedett vagyok, úgyhogy ezt a receptet fogom elővenni legközelebb is, ha ilyen indittatásaim lesznek.

Amerikaias palacsinta

1 tojás
6 ek joghurt
fél ek méz
csipet só
15 dkg lisz (6,5 dkg fehér rozsliszt, 6,5 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 2 dkg rétesliszt)
1 tk sütőpor
fél dl víz

Először is a tojást jó alaposan felvertem, hozzáadtam a joghurtot, mézet, sót és ismét nekiestem a kézi habverővel, hogy minél levegősebb legyen. Amikor buborékos lett a teteje, úgy gondoltam jó lesz. Ekkor hozzáadtam a liszteket és a sütőport, elkezdtem elkeverni, az állaga kicsit sűrű lett, ezért került bele még víz is. A végeredmény valahol a palacsintatészta és a muffintészta állaga között volt. A lényeg, hogy ne terüljön szét magától a serpenyőben, de azért folyós legyen kicsit, meg lehessen győzni arról, hogy milyen formában szertne megsülni. Szóval amikor elkészültem a tésztával jó alaposan felforrósítottam a palacsintasütőt(nekem teflonos van), első adag előtt tettem bele kis olajat is, de utána már nem. Egyszerre négy kis palacsintát sütöttem, egy palacsintához kb fél evőkanál masszát próbáltam nagyjából körszerű -kb 4-5 cm átmérőjű-, nem túl vastag, de nem is vékony (olyan 3 mm körül) amőbává teríteni. Amikor itt ott már megszilárdulni látszott a massza egy falapáttal megfordítottam őket és rövid idő alatt a másik oldalukat is megsütöttem. Elég gyorsan sültek, csak sajnos nem lett mindkét felük olyan szép, mint a képen, a második oldal foltos let, mert nem sikerült egyenletesen vastgra teríteni a tésztát.
Lekvárokkal (meggy, áfonya, barack- Kedvesnek ez ízlett a legjobban- és hagyma- erről még fogok írni később, mert meg akarom csinálni újra kicsit módosítva a receptet) ettük és teát ittunk hpzzá. Ideális hétvégi reggeli, két éhes vagy három visszafogott embernek.