2007. október 28., vasárnap

A Kedves alkot

Nem szeretem a szombati munkanapokat, mindig alig várom, hogy végük legyen (igazából most volt az első igazi szombati munkanapom, korábban ezek szombati tanítási napok voltak). Most ez hatványozottan igaz volt, ugyanis Kedvesem szabadságon van és bejelentette, hogy akkor szombaton vacsorával vár haza. :)
Már az ajtóban finom illatok fogadtak, és nem kellett sokáig várnom, hogy kiderüljön mi készül a sütőben. Szeretem amikor Párom érzésből főz, jó dolgokat szokott összehozni :)
Az alábbi receptet Ő mondta tollba- jobban mondva billentyűzetbe- mennyiségekről nemigen tudott nyilatkozni, főleg a páclénél, elmondása szerint azt érzésből, kóstolgatva kell csinálni :) Egyéb hozzávalókból pont annyi volt, hogy ketten jóóóóóóóóóóól lakjunk. Szóval 3 darab oldalas (egy darabban 2 csont volt), tippem szerint 1 vagy 2 alma, ugyanennyi hagyma, kb 20 dkg gomba és fél kiló krumpli került a tepsibe.
És akkor végül a recept:

"Az oldalast megborsozzuk, bekenjük mézzel, szójaszószt és balzsamecetet öntünk mellé zúzott fokhagymával; ebben a lében pár óráig állni hagyjuk. Egy tepsi alját beterítjük feldarabolt, kakkukfűvel beszórt krumplival, mellé kockázott almát, aprószemű csiperkét és negyedelt vöröshagymát szórunk. Erre az ágyra rakjuk az oldalast, amire pár szelet húsos szalonnát teszünk. A maradék páclét aláöntjük. Egy órát fólia alatt, majd fólia nélkül pirulásig sütjök kb 200 fokos sütőben."

És persze le is fotóztam:

2007. október 19., péntek

Beindult a tökszezon

Nálam is elérkezett az év azon időszaka, amikor tököt kell sütni.
Ezt az alkalmat kihasználva ötlöttem ki egy egyszerű és finom vacsorát: egy tököt feldaraboltam, a darbokat megkentem kaukkfű mézzel és kb egy óra alatt majdnem teljesen puhára sütöttem. Hagytam hűlni kicsit, aztán felkockáztam és szintén kockázott fetát, valamint ropogósra sütött és összemorzsolt bacont adtam hozzá. A sütőtök mézezését egyébként Páromtól tanultam.
Érdekes, hogy néhány évvel ezelőttig rá se néztem a sülttökre, de mióta ismerem a Kedvest, becsempésződött a szeretemkaják közé. És meglepően jól lehet belőle összedobálós vacsorát kreálni. Ami külön jól esett: Kedves kért még egy tányérral :)


2007. október 17., szerda

GBT2

Ha már Kismacs úgy nógatott... ;)
Na jó, egyébként is megírtam volna, hogy mit vittem a GBT 2-re.
Ami nagyon tetszett, jó volt találkozni "fajtámbeliekkel". Igaz rég voltam olyan közegben, ahol közel s távol én voltam az egyetlen műszaki beállítottságú, viszont ez most a szokásostól eltérően egyáltalán nem zavart, sőt!
És akkor a lényegre is térek, mert mindjárt el leszek rabolva moziba.

Sültfokhagymás mártogatós
5 fej(sic!) fokhagyma
2 tömlős Medve sajt
5 dkg brindza
kb. 2 dl tejszín
frissen őrölt bors
oliva olaj

A fokahagymákról leszedtem a külső héját, de csak annyira, hogy még egyben maradjon, majd egy darab alufóliára pakoltam őket és meglocsoltam kissé az olajjal, beubogyoláltam az alufóliával, aztán mentek a kb 200 fokos sütőbe, mintegy hármonegyed órára. Naggyon finom illatok terjengtek sütés közben a konyhában :) Amikor letelt az idejük, kivettem a fokhagymákat a sütőből és az alufóliából és egy tányérra raktam őket kicsit hűlni. Amikor már hozzájuk mertem nyúlni, kiügyeskedtem a gerezdekből a krémesre sült fokhagymákat és kikevertem a többi hozzávalóval. A tejszínt érdemes több részletben beletenni, mert az hígitja elég rendesen, így a mennyisége nagyban függ attól, hogy mire is akarjuk használni. Sűrűbb változatban remek szendvicskrém, hígabban pedig mártogatós. Ha elérte a megfelelő állagot érdemes egy éjszakát hűtőben pihentetni, hogy jól összeérjenek az ízek. Valamint érdemes valamivel felhasználás előtt kiszedni a hűtőből, mert hidegen egészen besűrűsödik.

Szóval ezt vittem a GBT-re. A recept eredetijét Váncsa István szakácskönyvében olvastam.

2007. október 4., csütörtök

Free Burma


Free Burma!


A mai napon én is csak erről posztolok. És nálam is alá lehet írni a petíciót. Azt hiszem nem is kell nagyon írnom a témáról, sajnos ilyesmivel kell tele lennie minden hírcsatornának, és ez nem jó. Nagyon nem.



Free Burma! Petition Widget


Name: (required)


Email:


Web:


Country:

2007. október 2., kedd

VKF! IX. - Belsőséges hangulatban

Végre újra részt veszek a VKF!-en :) Most Dibbuk írta ki a témát, ami enegem is igen belsőleg érintett. Ugyanis belsőségek közül igazából csak a májat szeretem, azt is leginkább pástétom formában, főleg ha nem nekem kell elkészíteni, bár erre csak most jöttem rá.
Azt elég gyorsan eldöntöttem, hogy májkrémet fogok csinálni, csak azt kellett kiötölnöm, milyen receptet kövessek. Végül Vácsa István szakácskönyvéhez folyamodtam, igaz változtattam a recepten, a kapribogyót kihagytam belőle. Ha legközlebb ilyesmire adom a fejem, szardíniából is kevesebbet rakok majd bele, kissé domináns lett az íze. Már ha lesz legközelebb, mert a májtisztítás és darabolás nem férkőzte be magát a szívembe, ez van sajna.

Májkrém Váncsa István nyomán

2 nagyobb fej vöröshagyma
6 gerezd fokhagyma
fél kg csirkemáj
1 doboz szardella (elvileg filé, olyat nem találtam, úgyhogy házilag gerinctelenítettem a halakat)
1-1 teáskanál bors és száratott zsálya
olívaolaj

Kevés olajon megdinszteltem a felszeltelt vöröshagymát, aztán lehetőleg minél kevesebb olaj kíséretében kiszedtem egy tálba amiben később turmixotam a matériát, majd a serpenyőben maradt olajhoz adtam még egy keveset, elkezdtem pirítani benne a szeletelt fokhagymát, majd hozzáadtam a tisztított, nagyobb darabokra vágott és lecsepegtetett csirkemájat és a szardellát (ami így utólag kicsit sok volt) és pát percig pirítottam az egészet, amíg úgy nem gondoltam, hogy már biztos elég lesz a májnak a hőkezelésből. A halas májat is a vöröshagymához adtam, kicsit hűlni hagytam, őröltem hozzá borsot és rászórtam a szárított zsályát, végül üsszeturmixoltam az egészet. Friss dagasztásmentes kenyérrel ettük (első próbálkozásom, még picit finomhagolnom kell a sütési időt), kissé halízű lett, de azért finom. És egy hadseregnek elég ez az adag. :)