Az első baracklekvárom

Bizony ez is elérkezett, baracklekvárt főztem. Mondjuk elég kis mennyiségben, mert ugye első próbálkozás, meg a kamraszerényeben sincs végtelen mennyiségű hely. Így kb 3 kiló barackból álltam neki a főzésnek, és naná hogy az év egyik legmelegebb napján, mikor máskor.
És azt hiszem jó lett a végeredmény, legalábbis az a kis kóstoló alapján, ami kimaradt az üvegekből. Maga a lekvárfőzés pedig kész élmény volt, öröm volt nézni ahogy sűrűsödik, lekvárosodk a fazékban a massza. :D

És akkor ahogyan készült:

A barackot alaposan megmostam, majd kimagoztam, a hibás részeket kivágtam. Így tisztított állapotban lemértem, 2,3 kg lett. Aztán húsdarálón ledaráltam és odatettem főni.(Drága nagyim is így készítette és nekem az ő baracklevárja az etalon.) Amíg rendesen fel nem forrt csak néha kevertem meg, de aztán folyamatosan (szépen hozta a láva-formát, 3 kisebb égési sérüléssel meg is úsztam). Kb 20 percig főztem, aztán hozzáadtam kilónként 30 deka cukrot és még jó 5 percig kevergetve főztem. Végül alaposan elmosott üvegekbe töltöttem, a kupakok alá fóliát tettem, lezárás után pár perce fejre állítottam őket és mentek is a dunyha alá dunsztolódni. 7 kisebb üveggel lett. Ja, és a felébe tettem egy kis őrölt kardamomot, remélem nem rontja el.

Ha kijöttek a dunsztból lesz fotó is.

Hómméd

Vagyis anyussal nagyot gondoltunk és főztünk ketchupot házilag. A recept Jamie Oliver Jamie at Home című könyvéből van ( nem tudom pontosan milyen címmel ment Spektrumon az a sorozata, aminek a receptjeit tartalmazza, talán Jamie vidéki konyhája volt; mentségemre szóljon, hogy nincs TV-nk, csak néha kaptam el belőle egy-egy részt, amikor Párom anyujánál jártunk). Amikor megkaptam ezt a szakácskönyvet már az első átlapozáskor ki lett szúrva a recept, és most (vagyis másfél hete) felkerekedtem, meglátogattam anyust és jól kihasználtam, hogy nála a kertben terem a paradicsom. Szerencsére ő is lelkesedett az ötletért, úgyhogy potom 10 kg paradicsommal álltunk neki a főzésnek, amiből végül nem egészen 5 liter ketchup készült. Nagy kihívás volt, főleg hogy ekkora mennyiségnek eltartott kb 10-12 órát a sűrűsödés, és mivel délután álltunk neki, csak másnap délelőtt sikerült befejezni. Eddig sültkrumplival még nem teszteltük az eredményt, csak úgy magában, szerintem nem lett rossz, de lehet az ecetmennyiséget legközelebb kicsit visszább fognám, meg a zellert is, bár abból kicsit többet is tettünk bele az előírtnál.
A recept eredetileg 1 kg paradicsomra szól, így is fogom leírni, így könnyű felszorozni, ha esetleg többől készít az ember

Ketchup házilag

1 nagy lilahagyma
fél édeskömény - ez beszerzési behézségek miatt kimaradt
1 szál szálzeller - mivel anyus kertjében sima gumós zeller nő, ezért 1 kg paradicsomhoz kb fél kis gumót meg 2 zellerlevelet adtunk, legközelebb fele ennyit tennék hozzá
hüvelyknyi friss gyömbér
2 gerezd fokhagyma
fél friss chili - helyette csípős cseresznyepaprika anyus kertjéből
egy csomó friss bazsalikom - bezserzési nehézségek miatt szárított
1 ek koriandermag
2 szegfűszeg
1 tk őrölt fekete bors
só
olivaoalj
1 kg paradicsom
2 dl vörösborecet
70 g barnacukor

A hagymát, zellert, fokhagymát, csípős paprikát és a gyömbért megtisztítottam és apróra vágtam. Egy nagy fazékba öntöttem, hozzáadtam a koriandert, szegfűszeget, borsot, megsóztam majd nyakon öntöttem némi olajjal. A keverék kb 10-15 percet töltött lassú tűz felett, néha megkevertem. Ekkor került hozzá a feldarabolt paradicsom és a bazsalikom. Elvilelg vizet is kellett volna önteni hozzá, de azt feleslegesnek találtuk. Amikor paradicsom kb felére összeesett, jött a passzírozás. Az átpasszírozott paradicsomhoz hozzáadtam a cukrot és az ecetet majd visszakerült a tűzre amíg rendes ketchup állaga nem lett. Mint említettem ez eltartott egy darabig. Amikor késznek nyilvánítottuk anyus tanácsára került bele egy kisebb mokkáskanálnyi szalicil, mivel elvileg hűvös helyen kéne tárolni, de nekem csak kamraszekrényem van, az meg ugye nem hűvös. Végül fogtuk az előkészített üvegeket, megtöltöttük őket majd egy takarókkal jól kibélelt ládába költöztek hűlni.