Szülinapozás

Párom anyukája múlt héten ünnepelte 60. születésnapját, szombaton pedig jól fel is köszöntöttük. Az ajándék részét képezte, hogy az ebédről mi gondoskodtunk kedvesemmel. A desszertet - a tortát az ünnepelt megvétózta- pénteken raktam össze: tiramisu-utánzatot -óckodom a nyers tojástól, így az kimarad az én változatomból-készítettem, azt mindenki szereti- majdnemanyósom ráadásul nagyon szereti a kávét. :)
Főételnek egy szakácskönyvben talált olaszos karajt készítettünk el kdevesemmel. A szülinapi köszöntés részét képezte még egy palack Szepsy-féle 6 puttonyos tokaji aszú, ez volt lényegében Az ajándék. Ebég után fel is bonottuk, nagyon finom volt :) Nem vagyok egy borszakértő, de igyekszem művelődni a témában, a mostani ajándékvásárlással - unokatesvéreméknek nászajándékba is most vettük meg a bort-pedig klubtagok ( :)) lettünk egy vinotékában, ahol havonta tartanak borkóstolót. Majd azokról is igyeszem beszámolni. :)
És akkor a receptek:

Tiramisu mifelénk:

25 vagy 50 dkg mascarpone, mikor milyen kedvem van, most 50et raktam bele, lehet maradok ennél a mennyiségnél
4 dl tejszín
2-3 ek cukor
fél liter kávé- ez nálam mindig nescafé, mert csak olyan van otthon, meg anyósjelöltnél is :)
amaratto ízlés szerint - az alkohol fajtája eléggé opcionális szokott lenni, mikor mi szimpatikus a boltba, nekem például rumosan is ízlik
2 csomag babapiskóta - nem biztos hogy kell az egész, de inkább több legyen mint kevesebb alapon állok hozzá minig :), most ráadásul volt a Kaiser'sban olasz gyártmány, kb fele olyan vastag mint az átlag magyar

A szobahőmérsékletű mascarponet kikevertem a cukorral, a tejszant habbá vertem és a cukros krémsajthoz kevertem. A kávéba löttyintettem némi amarettot. Az amarettos kávéba mártott babapiskótákat kibéleltem egy szimpatikus tál alját, megkentem krémmel, rá újabb réteg megmártott babpiskóta majd krém, és így tovább, amíg a krém el nem fogy, utolsó réteg krém legyen, végül megszórtam a tetejét cikrozatlan kakóporral, persze jó vastagon :) Nagyon jót tesz neki egy éjszaka gondolkozás a hűtőben. Egyszer türelmetlenek voltunk, és frissen megettük a felét, másnap pedig a maradékot. Na akkor rendesen szembesültünk a különbséggel.

Olaszos karaj (8 szenélyes adag)

1 kg karaj felkockázva
1 fej vöröshagyma apró kockára vágva
1 paprika kockázva
20 dkg gomba (lehetőleg apró, a nem túl kis fejeket 2-be, 4-be vágtam)
1 duci gerezd fokhagyma
kb fél-1 kg paradicsom hámozva és kockázva
1-1 kk kakukkfű, bazsalikom, oregano,(frissen) őrölt bors
só
olíva olaj
kb 45 dkg tagliatelle (a receptben makaróni volt írva, a képen viszont egyértelműen tagliatelle volt, én meg ahhoz ragaszkodtam)

Először is, némi olíva olajon elősütöttük a húst, aztán kiszedtük az edényből és megpróbáltuk meleg tartani. A visszamaradt zsiradákba dobtuk a hagymát, fokhagymát, gombát, parikát és megpároltuk-pirítottuk. Ekkor hozzáküldtük a paradicsomot, a fűszereket és némi sót. Kb 20 percig rotyogtattuk, hogy kellemes szószos állaga legyen és visszaraktuk az edénybe a húst, még kb 10 percig főztük együtt az egészet. Finom lett nagyon, és nagyon jól esett párommal közösen tüsténkedni a konyhában :)

Képek most sincsenek, mert otthonfelejtettük a fényképezőgépet. :(

Ilyen is ritkán van

Ma valahogy úgy jött össze, hogy levest is főztem és főételt is. Ilyen határozottan nemgyakran van, mert ha már levest csinálok, akkor inkább gazdagabb fajtát, ami után már nemigen akar semmit enni az ember. Vagy vacsira csinálom, amikor meg különben sem egészséges túl sokat meg nehezet enni. :)
De ma ebédet főztem és nem vacsit, igaz délben csak én ettem belőle, páromnak ez esti eledel lesz.
Szóval adott volt egy halom répa a kamrában akik nem is tudom mióta vártak arra, hogy répás borsólevest csináljak belőlük, ehhhez a receptet a mindmegette.hu-n találtam, aztán kicsit más arányokkal főztem meg. Csak hát ez így ebédnek kevésnek tűnt, meg délelőtt különben sem volt kedvem diplomaelőkészületi iromány gyártásához, így elballagtam a közértbe. Szerencsére ott határozottan szép kis tölteni való padlizsánokra bukkantam, vettem is belőlük kettőt. Hozzájuk képzeltem az otthon kuksoló tonhalat és már meg is volt az ebéd második felének terve.


Zöldborsóleves sült sárgarépával

5 kisebb és 1 nagyobb sárgarépa (ennyi volt itthon :))
egy bögrényi mirelit borsó
kb 1,5 dl tejszín
só
bors
víz
vaj és olaj

A sárgarépát megtisztítottam és karikára vágtam. Vaj és olaj keverékén kevés vízzel puhára pároltam, pirítottam egy fazékban. Amikor enyhén megpirult, kiszedtem az edényből és egy nagyobb bögrében összeturmixoltam. A répapüréhez hozzáadtam a tejszínt és némi frissen őrölt borsot. A fazékban visszamaradt zsiradékon megpároltam a borsót és felöntöttem jó fél liternyi vízzel, majd belekevertem a tejszínes répapürét is. Sóztam és kissé összeforraltam. Pirított zsemlekockával megszórva került a tányéromba.


Tonhalas töltött padlizsán (és ez még nem az a töltött :))

2 kis tölteni való padlizsán
1 tonhal konzerv
1 doboz hámozott paradicsom
fokagyma
só
bors
fél dl tejszín
2 ek zsememorzsa
juhtóró (bryndza)
olaj

A padlizsánokat megmostam, levágtam a szárát és félbevágtam. A belsejüket kikapartam és felkockáztam, a sütőt előmelelegítettem kb 180 fokra. A felkockázott padlizsánbelsőt némi olajon egy nagyobb gerezd fokhagymával jól megpirítottam majd felöntöttem az összedarabolt hámozott paradicsommal, sóztam, borsoztam. Addig forraltam, míg szinte minden levét elfőtte, ekkor hozzákevertem a tonhalat és a tejszínt. Mivel elég híg lett így, belekerült még 2 ek zsemlemorzsa, ezzel egyet rottyant, és már kanalaztam is a kivájt padlizsánokba, amiket előzőleg egy alufóliával kibélelt tepsibe tettem. Betoltam a sütőbe, kb 15 perc múlva kivettem, rámorzsoltam némi juhtúrót és visszaküldtem még kicsit sülni, kb 10 percre.
Ilyen lett: