Käse spätzle

... vagyis sajtos nokedli. Elvileg spéci hosszúkás nokedliket kellett volna szaggatni deszkáról késsel, de én inkább előkaptam a nokedliszaggatómat. Azért ízre így se lett rossz. :) Recept a Kulináriából, felezett mennyiségekkel (kettőnknek elég annyi is felkiáltással)

Käse spätzle

20 dkg liszt
2 tojás
kb 1 dl víz
só
20 dkg sajt
1 fej vöröshagyma
2-3 dkg vaj

A lisztet elkevertem a sóval majd a felvert tojásokkal és 1 evőkanál vízzel, majd hozzáadtam a többi vizet is, és jó alaposan kikevertem, míg sima nem lett. Nokedliszaggatóval forrásban lévő, enyhén sós vízbe szaggattam a tésztát. Miután feljöttek a nokedlik a víz tetejére még egy kicsit főztem őket, majd leszűrtem és hideg vízzel átöblítettem. A hagymát nem túl kis kockákra vágtam és olajon aranybarnára pirítottam, közben a sajtot lereszeltem. Egy serpenyőben felolvasztottam a vajat és hozzáadtam a nokedlit, kissé átpirítottam majd a pirított hagymát is belekevertem. Rászórtam a sajtot is, azzal is alaposan elkevertem majd el is zártam alatta a gázt. Ezután jön a neheze, nem megenni az egészet együltő helyemben és hagyni páromnak is :D

Sztrapacska

A héten jól elmaradt a receptlejegyzés, de most gyorsan pótolom.
Először is, fontos emlékeztető magamnak: sztrapacskát jobb kanállal szaggatni, mert a nokedliszaggatón átküldve egy nagy adag massza lett belőle és ki kellett öntenem az egészet; továbbá teljes kiőrlésű liszttel is működik (muszáj volt neki, mert a fehér elfogyott és persze elég későn álltam neki, és akkor már zárva volt a közeli kisbolt) de legközelebb lehetőleg fehérből csinálnám, vagy mondjuk fele-fele arányban.
Egyébként úgy érzésre készült, a régebben itt-ott olvasott receptek emléke alapján.

Sztrapacska szerintem

két jóóóóó nagy szem krumpli
1 tojás
liszt
só
juhtúró
húsos szalonna

Először is egy fazékban odatettem a főzővizet. Amíg felforrt a krumplit meghámoztam, finomra reszeltem, sóztam, elkevertem a tojással. Annyi lisztet kevertem hozzá, hogy kicsit sűrűbb nokdeli állaga legyen. Miután felforrt a víz, a masszából egy evőkanállal kisebb galuskákat szaggattam bele. Amíg főttek egy nagyobb serpenyőben kiolvasztottam a felkockázott húsos szalonnát. Igyekeztem úgy időzíteni, hogy akkorra piruljanak meg, amikorra a galuska is megfő. A galuskát egyébként kb 3-4 perccel azután van kész, hogy feljön a főzővíz tetejére, de biztos ami biztos alapon én kivettem egyet és letesztelte, hogy jó-e már. Jó volt. Szóval amikor a galuska megfőtt a szalonnára és kisült zsírjára szedtem a serpenyőbe és még kicsit átpirítottam. Ezután rámorzsoltam egy jó adag juhtúrót, elkevertem a galuskával és el is zártam alatta a tüzet. Ketten kellemesen jóllaktunk vele.

Tonhalfasírt

Egyszerű, egész gyorsan kész van és még hal is, meg nem a szokásos tonhalas tészta, amit persze nagyon szeretek, de azért minden héten kicsit sok lenne. De halat azért kéne enni, viszont a fagyasztottat nem kedvelem, marad a konzerv, frissről nem is álmodom, errefelé tengeri halat szerezni kemény dió.

Tonhalfasírt

2 tonhalkonzerv
1 tojás
1 kisebb vöröshagyma
pici só, bors
kb 2 ek zsemlemorzsa

A tonhalat lecsöpögtettem, elkevertem a tojással, apóra vágott vöröshagymával, sóval, borssal és ennyi zsemlemorzsával, hogy formázható állagú legyen. Kisebb pogácsákat formáztam belőle és kevés olajon, közepes tűzön mindkét oldalukat pirosra sütöttem. Párolt vegyes zöldséget ettünk hozzá.

Sütőtökkrémleves

Ehhez használtam el a tök másik felét. Igazán kellemes téli leves lett, finom meleg és a színe ideális az ilyen szürke időben kedélyjavítónak.

Sütőtökkrémleves

egy közepes tök fele
1 kis fej vöröshagyma
1-2 ek olaj
fél l alaplé
fél l víz
só
fél tk curry por
késhegynyi cayenne bors

A hagymát felkockáztam, az olajon fedő alatt megfonnyasztottam, hozzáadtam a tököt és felöntöttem az alaplével és a vízzel. Fedő alatt addig főztem, míg a tök megpuhult. Ekkor fűszereztem, levettem a tűzről, és miután hűlt egy kicsit botmixerrel pürésítettem. Én magában, párom szezámmagos keksszel ette.

VKF! XXV. - Krumpli

Igyekszem visszatérni blogolni, és erre remek alkalmat adott Cukros Kata VKF! kiírása. Ugyanis imádom a krumplit. Bár igyekszem nem túl sokat enni belőle, mert sajnos hamar meglátszik rajtam (főleg ha mérlegre is állok), ha gyakran elcsábulok.

Visszatérve a visszatérésre. Szegény blogot eléggé hanyagoltam mostanság, mert nem igazán tudtam mit is kezdjek vele. Szerettem volna valamiféle tematikát találni neki, ami nem volt könnyű feladat. Aztán a nyaralásunk alatt (erről mondjuk kéne írnom egy beszámolót) jól véggigondoltam az egészet és arra jutottam, hogy olyan recepteket fogok feltenni, aminek a fő hozzávalóit az aktuális piaclátogatásomon szerztem be (az utóbbi idóben nem is nagyon vásárolok máshol élelmiszereket). Szóval szezonális és helyi finomságok lesznek a középpontban. És nagyrészt két személyre szóló receptek. Vicces, hogy egy ideje már határozottan ebben a szellemben főzök, csak valahogy nem jutottam el odáig, hogy ez a blogon is látszódjon. Hát remélem ezentúl ez máshogy lesz.

Ebbe a szezonális vonalba remekül beleillik Cukros Kata felhívása, ugyanis megérkezett az újkrumpli szezon. :) És hogy mi is készült az újkrumpliból? Nyaralásunk alatt volt szerencsém egy zöldfűszeres tejföllel nyakonöntött pirított újkrumplihoz, ezt próbáltam meg reprodukálni, igaz nem köretként, ahogy eredetileg ettem, hanem főételként.

Zöldfűszeres pirított újkrumpli pirított sonkával

1 kg apróbb szemű újkrumpli
3 dl tejföl
egy újhagyma zöldje
2 kocka fagyasztott provanszi fűszerkeverék (na itt bukik kicsit a helyi dolog, de egyrészt kaptam, és azért nem ártana elhasználni, másrészt sajnos még erkélyem sincs, ahol fűszernövényeket nevelhetnék)
2 nagyobb szelet füstölt sonka
só
olaj és vaj




A tejfölt elkevertem a felaprított hagymazölddel, sóztam és beletettem a fűszerkockákat (amíg a krumpli elkészült ezek fel is olvadtak a tejfölben). Időnként jól átkevertem a tejfölt, hogy az olvadó zöldfűszer ne egy csomóban maradjon.
Az újrkumplik héját lekapartam majd sós vízben félig megfőztem. A sonkát apró kockára vágtam. Egy nagyobb serpenyőben, amibe belefért az összes krumpli olajat és vajat forrósítottam, megpirítottam benne a sonkakockákat majd kiszedtem őket és ment is a helyükre a félig főtt krumpli. Szép pirosra pirítottam őket, majd a tejföllel nyakon öntve és sonkakockákkal megszórva tálaltam. Amilyen egyszerű és gyors, olyan finom ebéd lett kettőnknek.

Háromszínű GBT

Tegnap ismét találkozó volt a hasonszőrűekkel. És ismét élveztem. Jó volt új arcokat is látni, meg persze a régebbi ismerősöket is. Meg persze szokás szerint gurulósra ettem magam. :D

És amiket vittem: pirosnak paprikás bucikat aminek a Mindmegettén találtam a receptjét, fehérnek a Váncsa-féle sülfokhagymás kencét, zöldnek pedig spenótos-fetás muffint. Amit legközelebb tuti hogy szilikon formában sütök, mert nem akart rendesen kijönni a papírból. Csak ehhez még be kell szereznem egy új formát, mert úgy tűnik a régi elöregedett.

Paprikás buci

1 fej vöröshagyma
1 nagyon púpos teáskanál pirospaprika
2 ek olaj
45 dkg liszt
1 ek cukor
1 tk só
7g-os csomag szárított élesztő
1 tk sikér
2 dl víz

A hagymát apróra kockáztam, az olajon megpirítottam, majd lehúztam a tűzről és belekevertem a pirospaprikát. Megvártam, míg kihűlt. Aztán a kenyérsütőgépbe tettem az összes hozzávalót, dagasztó programra. Amior a gép végzett a tésztából kisebb bucikat formáztam, majd kb 180 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütöttem őket.



Spenótos-fetás muffin
15 dkg mirelit aprított spenót jól kinyomkodva
20 dkg feta sajt
25 dkg liszt
3 dl író
30 ml olaj
1 tasak sütőpor
2 tojás
(elvileg kéne bele só is, de a feta eléggé sós volt, így inkább kihagytam)

A tojásokat felvertem, hozzáadtam az olajat, írót, spenótot, azokkal is jól elkvertem. A lisztet ősszekevertem a sütőporral és a tojásos keverékhez öntöttem. Elkvertem a masszát majd beleforgattam az apróra kockázott fetát is. 180 fokos sütőben mintey 20 perc alatt sültek meg a muffinok.

Gombából ebédre

Ma a piacon szép gombákat és újhagymát siekrült venni, ezekből lett az ebéd. Amit aztán nem tudtam lefotózni, merttúl finomnak nézett ki :)

Paradicsomos gomba mozzarellával

fél kg barna csiperke
2 csomó újhagyma
1 konzerv hámozottparadicsom
olaj
só, zöldbors
2 golyó mozzarella

A gombát megtisztítottam, cikkekre vágtam (nem túl apróa), az újhagymát felszeleteltem. Begyújtottam a sütőt kb 200 fokra. A hagymát kevés olajon megpároltam, megszórtam frissen tört zöldborssal, majd utána küldtem a gombát is. Kicsit körbepirítottam és ráöntöttem a paradicsomot (ezeket a fakanállal kissé szétnyomkodtam). Kb 15-20 percet rotyogtattam. amíg a leve kissé besűrűsödött, majd egy jénai tálba önöttem a paradicsomos gombát, a tetején elosztottam a felkarikázott sajtot és a sütőben addig sütöttem, míg kissé megpirult a sajt. Ketten el is tüntettük, nagyon finom volt. :) Valamilyen kenyér vagy zsemle jól passzol hozzá.

Krumplistészta

Családi recept, bizony. Az egyik első olyan dolog, amit önállóan főztem. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy egyetem alatt kollégiumban laktam és hát ha főtt ételt akart enni az ember, akkor vagy ment a menzára, vagy főzött maga, hétvégenként persze csak ez utóbbi volt érvényben. És persze a jól nevelt egyetemista kis pénzből él, a krumplis tészta meg nem az a nagyköltségű valami, főleg, hogy kolbászt és őrölt paprikát mindig kaptam otthonról, a krumpli, hagyma, tészta hármas pedig igazán nem a drágaságáról híres.
Aztán időközben rájöttem, hogy a krumplistészta is az "ahány ház, annyi szokás" kategóriába tartozik. Sógornőm például paprika és mindfenéle hús nélkül, "fehéren", jó borsosan készíti.
Jó volt olvasni Zsuzsi krumplistésztás posztját is, főleg, hogy akkor már tudtam, hogy ma ezt fogok főzni.
És akkor végül az én családi receptem, nemtudom hány főre, elvileg kettőnknek készítettem holnapi ebédnek, de lehet vacsorára is fog maradni belőle.

Krumplistészta

4 nagy krumpli
25 dkg száraztészta
kb 10-15 cm-nyi szárazkolbász (ez lehet több is)
1 fej vöröshagyma
2 tk őrölt paprika
só, olaj

A krumplit meghámoztam, felkockáztam, sós vízben főni tettem, a tésztának is tettem oda sós vizet. A hagymát apróra kockáztam, a kolbászt hosszában félbevágtam és felkarikáztam (így félkarikáim lettek). Amikor megfőtt a krumpli és a tészta mindkettőt leszűrtem, majd az olajon üvegesre pároltam a hagymát, lehúztam a tűzről, hozzáadtam az őrölt paprikát és a kolbászt, jól elkevertem. Visszatettem a tűzre, hozzákevertem a tésztát és a krumlpit is, jól átforrósítottam ez egészet és el is zártam alatta a tüzet. Holnap jót fogok ebédelni azt hiszem . :) És persze lesz hozzá savanyú uborka is, anélkül nem az igazi.

Kamramélyről

Egészen pontosan Párom anyujának kamrájából, ugyanis amikor tegnap este felugrottunk hozzá elhalmozott minket mindenféle tartós élelmiszerrel, merthogy ma nem nyitnak ki a boltok. Plusz kaptunk tőle sült hagymát. Függő lettem, momentán nem nagyon tudok olyan dolgot elképzelni amire nem tennék belőle, persze a desszerteken kívül. Így a mai ebéd a tegnap kapott dolgokból készült. Egyszerű, gyors, már-már comfort food.

Spagetti sprotnival

20 dkg spagetti
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 doboz (500 ml) passzírozott paradicsom
só, bors, kevés cukor, olaj
1 doboz füstölt sprotni
sült hagyma

Először is odatettem a vizet a tésztának. Aztán olajon megpároltam a szálasra vágott hagymát, amikor pirulni kezdett hozzáadtam a fokhagymát és a passzírozott paradicsomot, sóztam, kicsit cukroztam. Addig rotyogtattam kis lángon amíg a spagetti elkészült. A lecsöpögtetett tésztát összekevertem a szósszal, tányérokba szedtem, elosztottam rajtuk a halat és végül megszórtam sült hagymával.

Sajtos melegszendvics

Ez volt az egyik utolsó egyedülitthon ebéden, ugyanis tegnap óta újra dolgozom, szerencsére sikerült itt Fehérváron munkát találnom, úgyhogy nem kell újrakezdenem az ingázást, és nem mellékesen magamra és Páromra is több időm marad. :) Remélhetőleg a munka után főzésre is lesz majd időm, mert a munkahelyem környékén nincs nagyon olyan hely, ahol lenne kedvem folyamatosan enni. Szóval ha minden jól megy megjelennek majd a blogon a könnyen, gyorsan elkészíthető és egyszerűen szállítható ételek receptjei.
Szóval sajtos melegszendvics. Egyszerű, finom, téli estékre remek vacsora is lehet.

Sajtos melegszendvics (egyszemélyes adag)

1 tojás
3-4 dkg reszelt sajt
mustár (csípős angolbból fél mokkáskanál, plusz magvas sörösből 1 mokkáskanál)
4 kisebb szelet kenyér (olyan bagette-szelet méretű)

A sütőt kb 200 fokra előmelegítettem (ha lenne grillfunkciója, akkor azt használtam volna). Közben felvertem a tojást, belereszeltem a sajtot, ízesítettem borssal és mustárral, jól elkevertem. A masszát elosztottam a kenyérszeleteken és az időközben bemelegedett sütőben szép pirosra sütöttem őket. Egy paradicsomból, egy paprikából és egy apró lilahagymából készült salátával ettem.

Turbózott turmix

Elérkezett az ideje, hogy végre írjak is arról, amit az elmúlt hetekben főztem és fotóztam. Azt hittem hamar össze tudom szedni magam, hogy újra megírjam az eredetileg 100.-nak szánt, hosszabb lélekzetvételű bejegyzésemet, de úgy tűnik nem akar jönni az ihlet, így inkább hagyom pihenni a dolgot, és inkább bepótolom a lemaradásaimat :)
Néhány hete akadtam a fagyasztó hátuljában az utolsó adag tavaly málnára. Abból készült egy egyszerű turmix, kis csavarral :)

Kekszes málnaturmix
1 nagyobb bögrényi fagyasztott málna félig kiolvasztva
2 dl joghurt
2 dl tejszín
4 zabos keksz (ez most Győri Zabfalatok volt)
kevés méz

A félig kiolvadt málnát összeturmixoltam a joghurttal és tejszínnel, kevés mézzel édesítettem. Két poharat félig töltöttem a masszával majd mindkettőbe előzőleg zacskóban nyújtófa segítségével összetört kekszet tettem (2-2 darabot) majd a többi masszát is rákanalaztam. Kicsit több lett a turmix mennyisége, mint ami a poharakba fért.

Most vettem észre, látszik belőlem egy kicsi a képen :)

Egyedülitthon ebéd

Most így államvizsga előtt, de még munka nélkül egyedül kuksolok itthon. És nagyon nem tudtam kitalálni mit is ebédeljek. De egyre éhesebb lettem... Úgyhogy felmértem a konyhai készleteket: kotorászás közben a kezembe akadt a Chilii-től kapott tészta. Na, gondoltam, ez jó lesz. Oda is tettem a vizet forrni. De mi legyen a tésztához... Eszembe jutott, hogy van a fagyasztóban brokkoli. Oké, de a tészta-brokkoli páros így magában nem túl izgalmas. És akkor rám kacsintott a polcról a szójaszósz, meg a szezámmag is. És már raktam is oda a vokot melegedni.

Szezámmagos brokkoli tésztával

5 dkg száraztészta
25 dkg brokkoli
1 ek szezámmag
1 tk sötét szójaszósz
1 tk worchestershire szósz
fél tk csípős paprikakrém
1 tk méz
1 tk borecet
1 tk ketchup
1 tk keményítő
kb 1 dl víz
kevés olaj


A tésztát al dentére főztem. A szószokat, paprikakrémet, mézet, ecetet, keményítőt és vizet elkevertem. Felforrósítottam a vokot, öntöttem bele kicsi olajat, majd jöhetett a brokkoli, csak kicsit átpirítani (fagyasztott volt, szóval adtam neki egy kis plusz időt a kiolvadásra). Amikor úgy gondoltam, hogy a brokkoli már nem fagyos, de még nem is esett szét rászórtam a szezámmagot, átpirítottam vele és nyakon öntöttem a mártással. Jól összeforgattam, belekevertem a tésztát és el is zártam alatta a tüzet. Jó kis egyszemélyes villámebéd lett. (A fotó meg lehetett volna szebb is:( )

Továbbgondolt bundáskenyér

A továbbgondolás helyből ott indul, hogy nemis kenyér, hanem zsemle, mert az volt itthon, ráadásul jó szikkadt. A továbbiakhoz az ötletet pedig Chili és Vanília spenótos-bundáskenyeres posztja adta. Eredményül pedig sikerült olyan bundáslenyérszerűséget kapnom, aminek az elkészítésétől nem terjengett olajszag mindenfelé. Meg hát így a kalórákkal is lehet spórolni egy kicsit. :)

Muffin formájú bundáskenyér (helyesebben bundászsemle)

1,5 szikkadt zsemle
4 tojás
1 ek joghurt
kevés só
reszelt sajt

Először is begyújtottam a sütőt olyan 160-180 fok környékére (a gázsütőmön ez úgy a 3 fokozat magassága). A zsemlét apró kockára vágtam, a tojást jó alaposan felvertem a joghurttal és egy csipet sóval majd összekevertem a zsemlekockákkal úgy, hogy lehetőleg mindegyik egyenletesen tojásos legyen. Jó púpos evőkanálnyi adagokat kanalaztam a muffinsütőbe (a korábbi sonkás tojásos tapasztalatokat kihasználva a szilikonba, abból szépen kijön mindeféle zsiradékkalkikenés nélkül is), aztán megszórtam mindgyiket egy kis reszelt sajttal és úgy kb 15 perce a közben bemelegedett sütőbe toltam őket. (A pontos időtartamról fogalmam sincs, elfejetettem nézni, pont elég volt az az idő, amíg elkészült a spenótfőzelék). Ebből az adagból 8 kis bundáskenyérutánzat lett. És finom volt. :)
(A tojás pedig, amit a piacon vettem, csodásan sárga volt, így muszály volt nyersen fényképezni, olyan szép volt a színe.)

Kicsit beteg :(

Anyus csütörtökön kérdezte nem szedtem-e még össze influenzát ilyesmit. Boldogan tudattam vele, hogy nem.
Aztán pénteken reggel pofára estem... Ébredéskor enyhe torokkaparás. Na eddig sikerült távol tartani a bacikat, vírusokat. De komolyabb bajom nem lévén elindultam dolgozni.
Vasúti bérletem van és hát ugye tegnap hirtelen felindulásból elkövetett sztrájk volt. De azért egyik ismerősömmel kibattyogtunk a fehérvári pályaudvarra, hátha megy az a vonat amivel utazni szerettünk volna. Hát tévedtünk. Úgyhogy célba vettük a buszpályaudvart, ahol kb fél órát kellett várnunk a következő Budapest felé tartó járatra. Az enyhe torkkaparásomnak nem tett jót a kb egy órát ácsorgás-bóklászás (a vasútállomás és a buszpályaudvar kb 15 perc gyalog, plusz bankautomata is kellett) a hidegben.
Ebédszünetben így patikát látogattam, a desszertem egy neocitran lett sajnos. Aztán már csak azt vártam egész délután, hogy mehessek haza. Főleg, hogy délben elvileg véget ért a sztrájk. Szokás szerinti vonatomat sikerült is elérni a Déliben, a szokással ellentétben elő is volt fűtve, minden okésnak tűnt. Csak nem indultunk el időben. 20 perc várakozás után a vonat hangosbemondóján keresztül szólították fel az utasokat a távozásra, merthogy az a járat törölve lett. Tele volt a vonat természetesen. A következő meg újabb 20 perc múlva indult. Az már szerencsére ponotsan. Közben Páromat hívtam kb 10 percenként, hogy mi a helyzet, meg hogy egyre jobban elegem van az egész bagázsból. Ha kerülget a betegség extra hisztis és ingerült tudok lenni. De aztán csak sikerült hazérni, Párom ki is jött elém a vonathoz és haza"vitt" (10 pec séta csak szerencsére).
Hazaérve már felettébb kezdtem éhes lenni, leghőbb vágyam valami leves volt, ami lehetőleg nagyon gyorsan kész van és sajtos is és csípős is. Így született meg a következő kukoricakrémleves (Fotó az nincs, nagyon nem passzoltak a körülmények)
(Szerencsére most már kezdem emberebbül érezni magam, főleg ha nem mocorgok sokat. )

Sajtos kukoricakrémleves

20 dkg fagyasztott kukorica
1 nagy ek cottage cheese
kevés edámi sajt
chilipehely
só
víz

A kukoricát annyi vízzel ami épp ellepi feltettem főni, megsóztam. miután felforrt még pár percig hagytam forrni, aztán levettem a tűről, az egészet a nagy műzlisbögrémbe öntöttem, morzsoltam bele chilipelyhet, meg belkevertem a cottage cheese-t és botmixerrel pürésítettem. (Csak kicsit pacsáltam össze a konyhát) Végül reszelt sajtot szórtam a tetejére és a fotelba kuporodva ettem meg. Nagyon jól esett.

Szendvicskrém és partikaja

Hét elején munkából hazaérve ekapott a babehetnék. Szerencsére volt otthon babkonzerv, így nem kellett nekiállnom főzni. A babot összeturmixoltam, tettem bele kicsi garam masalát meg joghurtot, és nekiálltam megenni. Persze a Kedves is belekóstolt. És véleményt alkotott: kéne még bele mustár meg tojás és sokkal jobb lenne. De épp egyik sem volt otthon, úgyhogy változatlanul maradt a babpürém. Viszont tegnap egyetemről hazafelé bevásároltam: újra van otthon mustár (csípős dijoni :)) és tojást is vettem, meg egy ömlesztett Karaván sajtot. Így elkészülhetett a babpüré kettes számú változata, ami egyértelműen jobb lett, mint az első :)

Tojásos-sajtos babpüré

1 konzerv vörös bab (vagy 25 dkg főtt bab)
4 tojás
1 tömlős ömlesztett Karaván sajt
másfél kávéskanál mutár
1 fej lilahagyma

A tojásokat keményre főztem, megtisztítottam, félbe vágtam, a sárgáját óvatosan kiszedtem és a lecsöpögtetett babhoz adtam a sajttal, a mustárral és a felkockázott hagymával együtt. Jól összeturmixoltam az egészet, egy részét csillagcsöves nyomózsákba töltöttem és az üresen maradt tojásfehérje-felekbe nyomam. Ezek a kaszinótojás-szerű tojások paritkajának is jók, a maradék püré pedig nagyon finom frissen sült, ropogós kenyérrel. És jól csúszik mellé a sör is. :) Csak a színe elrettentő kicsit, főleg a fotón, de majd kipróbálom fehér babból is, az tuti barátságosabban fest.

Ötletet kaptam, köszönöm

Az egész úgy kezdődött, hogy pár napja olvastam Rossa Mela-nál, hogy milyen is egészséget enni. (A sütőben sült zöldségeknek én is nagy kedvelője vagyok, csak ritkán jut eszembe, hogy az milyen finom. :)) Szóval az egészség. Aztán egy a Kedvessel folytatott beszélgetésben merült fel a téma, hogy mekkora szerepe van a nőnek abban, hogy a párja egészségesen táplálkozzon. Legalábbis ha olyan a felállás, mint nálunk, ahol én vagyok többet a konyhában. :) Nekem erről az a véleményem, hogy mondjuk Kedvesnek lehet adni zöldséget dögivel, főleg ha van mellé hús is ;), jól tűri a konyhai akcióimat, sőt általában tetszeni is szokott neki a végeredmény, de sajnos nem mindenki ilyen, szóval egészséges ételek ügyében is kettőn áll a vásár.
Na de a lényeg az, hogy ez a két input -Rossa Mela és a Kedves- határozta meg a tegnapi vacsorát. A legjobb az volt, hogy elsőre nem lett túl nagy az adag, Párom meg éhes volt rendesen, és kis hezitálás után hogy rendeljen-e egy minipizzát ráadásnak vagy sem, úgy döntött, hogy még sültzöldésget enne tonhallal, úgyhogy sütöttem még egy kört. :) A zöldségek mellé tonhalas krémszerűt csináltam. A recepteben a dupla adag került rögzítésre.

Sült zöldségek tonhalas krémmel

sárgarépa, fehérrépa, zeller, lilahagyma (meg ami még akad otthon)
oliva olaj
só
bors

2 doboz sajátleves tonhalkonzerv
1 ek majonéz
joghurt
2 gerezd fokhagyma

Volt otthon 4 sárgarépa, egy zeller és egy fehérrépa, pár kisebb lilahagyma, ezeket megtsiztítottam, hasábra vágtam, a hagymát csak félbe, beleszórtam egy nejlonzacskóba, öntöttem rá kevés olajat, sóztam, borsot tekertem rá aztán befogtam a zacskót-úgy hogy meradjon benne levegő rendesen- és jól összeráztam az egészet. (Ezért a technikáért köszönet Chili és Vaniliának). Az így befűszerezett zöldséghasábokat alufóliával bélelt tepsibe szórtam és kb 200 fokos sütőben sütöttem addig, amíg elkészült a tonhalas massza és elmosogattam, ez kb 15-20 perc lehett.
A tonhalas maszához két doboz sajátleves tonhalkonzervet használtam, ezekről leöntöttem a lét, atán összekevertem kb 1 evőkanálnyi majonézzel, két gerezd apróra vágott fokhagymával és annyi joghurttal, hogy sűrűbb masszát kapjak. A mososgatás idejére betettem a hűtőbe, hogy kicsit összeérjenek az ízek.

Szombati finomságok

Mivel a péntek esténk eléggé hsozzúra siekredett, szombaton kellmesen ellustálkodtunk az ágyban majd 11-ig (bevallom kivételesen én voltam a lustább, de egyszerűen lehetetlen volt otthagyni azt a finom meleget a takaró alatt :)). Aztán a Kedves kitalálta, hogy legyen tükörtojás a reggeli (vagyis inkább ebéd) és el is száguldott hozzá mindenfélékért, többek között tojásért, az úgyis kellett a mézes-szezámmagos csirkéhez. Amíg Ő vadászott én a vacsihoz felkockáztam egy csirkemellet és bepácoltam 1-1 evőkanál világos szójaszószba és wochester szószba.
De térjünk vissza az ebéd-reggelihez. Kedves leültetett a konyhában és alkotott. Nem szimpla tükörtojást, hanem tükörtojásos szendvicset: megpirított kettőnknek 2 szelet bacont aztán egy felszeletelt nektarint (naggyon finom lett) és végül jöhettett a tojássütés. Félbevágott buciba nyomott egy adag majonézt, arra került a bacon majd a tojás végül a nektarin. Büszke vagyok a Kedvesre :)

Estére pedig enyém lett a konyha, miután egész héten mézes-szezámmagos csirka után sóvárogtam. Kicsi Vú receptjét használtam, már mittudomén hanyadszor, egyszerűen nem tudom megunni. Csak annyit változtattam rajta, hogy a mézes szószhoz adok egy evőkanál édes chiliszószt is és a szezámmagot enyhén megpirítom. Természetesen zöldséges pirított tészta volt a köret, szintén Kicsi Vútól (nem tudok eléggé hálás lenni ezekért a receptekért, bevallom), azt az egy hibát követtem el, hogy vettem sparos kínai zöldségkeveréket. Nagyon nem az igazi az íze. Ehető volt, de többet ilyen nem. Maradok a hagymás-répás pirított tésztánál, mint eddig.

A fotózást bevallom ellustálkodtam, a csirkénél megfordult a fejemben amikor a tányérba került, hogy most kéne, de annyira ehetnékem volt már. :) Azt hiszem nekem ez a mézes-szezámmagos csirke a comfort food.

Vissza a konyhába

Múlt héten szerdán megünnepeltem, hogy nincs akkora hőség, munkából hazaérve be is vetettem magam a konyhába. Csak írni voltam kicsit lusta hozzá eddig :)
Szóval hazaérve elkapott a lelkesedés, meg a húsehetnék. Ki is kaptam a fagyasztóból egy csirkemellet, gyorsan kiengeszteltem aztán felkockáztam. Egy lilahagymát cikkelyekre vágtam és kevés olajon kicsit megfonnyasztottam. Melléküldtem a kockázott csirkemellet, megpirítottam kissé, és nyakon önöttem 1-1 evőkanl méz és mustár, valamint egy leheletnyi ketchup keverékével, hőkezeltem, amíg a méz karamellizálódni kezdett, aztán el is zártam alatta a tüzet. Kicsit hagytuk hűlni a matériát - a méz miatt ez eltartott egy darabig-, aztán én magában párom pedig némi kenyér társaságában lakmározta be. Fotó ehhez nincs, mert mire kész lett már erősen szürkült odakinn, szép kép készítésére esélyem se volt.

VKF! VI. - Komplementer ízek

A Vigyázz, kész, főzz! aktuális házigazdája, Lorien is jól feladta a leckét. :) Ebben a hónapban a komplemeter ízek körül forgohattak a gasztrobloggerek gondolatai. Vagyis nem tudom pontosan mások gondolatai mennyire voltak tele a témával, de az enyémek biztos. Több ötletem is volt, aztán a kényelem és a nyári hangulat- csak ne nagyon kelljen bekapcsolni a tűzhelyet, vagy ha mégis csak rövid ideig- győzött. Így hiába lett mostanra elviselhető az idő, mégsem álltam neki jó kis marhahúslevest főzni, hogy a benne főtt húst aztán meggyszósszal élvezhesssük, vagy mézes-mustáros karajt sütni, mert ahhoz még többszöri próbálkozással sem sikerült eltalálni a megfelő méz-mustár arányt :)
Szóval, győzött a legegyszerűbb ötletem, ami nálunk minden nyáron kötelező jellegel előfordul az étlapon, és még komplementer is, meg hát nem elhanygolható nyári szempont, hogy a tűzhelyhez csak opcionálisan kell közeledni. :)

Barackos szendvics

szendvicsnek való pékáru - jelen esetben egy graham zsömle volt
1 szép érett őszibarack - ha épp nem szép érett barack, hanem fion illatos sárgadinnye csábít el a piacon, akkor az
2 szelet sonka-jellegű valami - ami épp szimpatikus volt a boltban
2 szelet sajt - most épp ementáli volt
némi majonéz

Most kissé extrásítottam a receptet, és a mindenfélék ráhalmozása előtt egy serpenyőben megpirítottam a félbevágott zsemlét. De ha épp reggel dobok össze ilyet munkábavinni Kedvesemnek, akkor nem szoktam pirítgatni, meg akkor csukott szendvics alakul belőle, nem nyitott, de ez azt hiszem részletkérdés :)
Tehát a megpirított zsemlefelekre tettem egy-egy szelet sonkába bújtatott sajtot, arra ízlés szerinti menniységű majonéz jön- túl sokkal nem jó, mert elnyomja a többi ízt- végül a barack (alkalom adtán sárgadinnye). Egyébként az egész lelke érzésem szerint a majonéz, mind a sonkához, mind a gyümölcshöz remekül passzol és szépen keretbe foglalja az ízeket.

Hétvégi beszámoló és gyors ebéd

A hétvégén szüleimet látogattuk meg Bácsalmáson, és sok-sok finomsággal lettünk gazdagabbak, de csak sorjában :)
Először is megérkeztünk, aztán a szombat apánál, a vasárnap anyánál telt.
Apa csudafinom csülköt sütütt, a titka valószínűleg a hosszú, kislángon történő sütés volt. Csak úgy leomlott a hús a csontról, és a bőre is remek lett, itt-ott ropogós, egyébként finom szaftos. A csülök mellett sült pár gombafej is, amik szárából csináltam egy kis mártást, unokahúgom kérésére le is írom hogyan:
A gombaszárakat vékonyra szeltem, a csülök kisült zsírjában-ennek hiányában olaj is megteszi- megpirítottam egy fej kockázott vöröshagyma társaságában, sóztam, borsot őröltem rá és megszórtam majorannával. Egy kis pohár tejfölt elkevertem némi vízzel és egy evőkanál liszttel és ezt a keveréket összeforraltam a gombával.
Szóval apunál ettünk csudafinomat és kaptunk egy nagy tál frissenszedett meggyet, szilvapálinkát és nagybátyám borából két flakonnal. (Vöröset és fehéret is, nagyon kellemes asztali borok.)
Aztán vasárnap anyánál. Szokásos ünnepi menü - anyunak és férjének is ezen a hétvégén volt a születésnapja-: húsleves tyúkból és gyömgytyúkból, meggyszósz a leveshúshoz, marhapörkölt nokedlivel és libasült párolt zöldségekkel és rizzsel, meg persze tejfölös uborkasaláta.
Anya jó alaposan fel is pakolt minket nála termett dolgokkal, úgyhgy végül nem kellett buszoznunk, visszahozott minket Fehérvárra kocsival:). És amivel felpakolt minket: saját készítésű bodza és málnaszörp, fagyasztott meggy, málna, zöldborsó, spárga, valamint friss cukkini és zöldbab. Meg egy láda cseresznye:) Ó és a fodormentát meg a lestyánt majdnem el is felejtettem, pedig itt illatoznak a lakásban, még száradniuk kell. :) Szóval lesz miből finomat főznöm mostanság. :)

És akkor a mai ebéd: Mostanság sűrűn főzök tonhalas tésztát, mert gyorsan kész van és könnyű belőle egyszemélyes adagot csinálni- tipikus vizsgaidőszak-kaja. Most jól feturbóztam a hétvégi szerezeményekkel. :)

Tonhalas tészta

1 tonhalkonzerv
1 fej lilahagyma
1 kis doboz sűrített paradicsom
5 dkg orsótészta
só, bors, bazslikom, lestyán
olaj, víz, bor

A hagymát felkockáztam, kevés olajon megpirítottam, majd felöntöttem a paradicsompürével, amit előzőleg két kisparadicsompürésdoboznyi vízzel és egy ugyanilyen doboznyi fehérborral higítottam. Hozzáadtam a lecsepegtetett tonhalat, a morzsolt fűszereket, borsot, kevés sót és a tésztát. Addig főztem, míg a tészta megpuhult és jó sűrű lett a mártás. Ha kész, érdemes kcisit hűlni hagyni. Meg lehet szórni reszelt sajttal , vele is, nélküle is finom,