VKF! VI. - Komplementer ízek

A Vigyázz, kész, főzz! aktuális házigazdája, Lorien is jól feladta a leckét. :) Ebben a hónapban a komplemeter ízek körül forgohattak a gasztrobloggerek gondolatai. Vagyis nem tudom pontosan mások gondolatai mennyire voltak tele a témával, de az enyémek biztos. Több ötletem is volt, aztán a kényelem és a nyári hangulat- csak ne nagyon kelljen bekapcsolni a tűzhelyet, vagy ha mégis csak rövid ideig- győzött. Így hiába lett mostanra elviselhető az idő, mégsem álltam neki jó kis marhahúslevest főzni, hogy a benne főtt húst aztán meggyszósszal élvezhesssük, vagy mézes-mustáros karajt sütni, mert ahhoz még többszöri próbálkozással sem sikerült eltalálni a megfelő méz-mustár arányt :)
Szóval, győzött a legegyszerűbb ötletem, ami nálunk minden nyáron kötelező jellegel előfordul az étlapon, és még komplementer is, meg hát nem elhanygolható nyári szempont, hogy a tűzhelyhez csak opcionálisan kell közeledni. :)

Barackos szendvics

szendvicsnek való pékáru - jelen esetben egy graham zsömle volt
1 szép érett őszibarack - ha épp nem szép érett barack, hanem fion illatos sárgadinnye csábít el a piacon, akkor az
2 szelet sonka-jellegű valami - ami épp szimpatikus volt a boltban
2 szelet sajt - most épp ementáli volt
némi majonéz

Most kissé extrásítottam a receptet, és a mindenfélék ráhalmozása előtt egy serpenyőben megpirítottam a félbevágott zsemlét. De ha épp reggel dobok össze ilyet munkábavinni Kedvesemnek, akkor nem szoktam pirítgatni, meg akkor csukott szendvics alakul belőle, nem nyitott, de ez azt hiszem részletkérdés :)
Tehát a megpirított zsemlefelekre tettem egy-egy szelet sonkába bújtatott sajtot, arra ízlés szerinti menniységű majonéz jön- túl sokkal nem jó, mert elnyomja a többi ízt- végül a barack (alkalom adtán sárgadinnye). Egyébként az egész lelke érzésem szerint a majonéz, mind a sonkához, mind a gyümölcshöz remekül passzol és szépen keretbe foglalja az ízeket.