2007. június 29., péntek

Badacsonyi hétvége

Na végre rászántam magam, és leírom milyen is volt a nyarlásunk. Nem minden alakult úgy ahogy terveztük, ezért nem ragadtam eddig billentyűzetet, de mostanra kellőképpen túltettem magam a dolgokon.
Szóval. Múlt héten csütörtökön kerekedtünk fel Badacsony irányába, potom két és fél órás vonatozás után oda is értünk. Mindez az erősen 35 fok felett nem volt egy leányálom, de hát ki törődik az ilyesmivel amikor végre nyaralunk, ráadásul első igazi közös nyaralásunk volt ez. :) Délután 2 körül érkeztünk meg Badacsonytomajba, a Borbarátok Panzióban szálltunk meg. Igazából csak dícsérni tudom őket, kellemes hely, tiszta szobák, rendezett fürdő :)
A lecuccolás és zuhanyzás után gyorsan ki is próbáltuk a panzió konyháját- étterem is tartozik hozzájuk, és saját boraik is vannak persze :) Párom pirított csirkemellet evett salátával én pedig grillezett fogast - ha már a Balatonnál járunk ugye- szintén salátával. Hozzá persze megittunk egy-egy pohárka bort is, ha jól rémlik olaszrizlinget, meg persze bodzaszörpöt, ez lett az egyik kedvencünk :)
Délután elsétáltunk a kikötőig, mert péntekre túrázást terveztünk és ahhoz még mindkettőnknek szüksége volt egy-egy sapira. Az enyém ilyen (párom nem engedte ki a gépet a kezéből, róla nem készült egyetlen kép sem, szokás szerint...):


Úgy 5 óra felé nekiveselkedtünk, hogy megmásszuk a Badacsonyt... azt hittük, már nincs annyira meleg... Hát tévedtünk, a Szegedy Róza Házig nem jutottunk fel, csak az Imre Borozóig, de úgy döntöttünk, hogy majd szombaton, addigra úgyis borús időt jósoltak. Az Imre Borozóban kóstoltunk olaszrizlinget, szürkebarátot és muskotályt, mindegyik finom volt, a kóstoló mellé borkorcsolyaként hagymás paprikás zsíros kenyeret is kaptunk. (Tévedtem, mégiscsak készült páromról fotó- a karja látszik a háttérben :))



Miután itt ücsürögtünk, borozgattunk és persze beszélgettünk vagy egy órát a szálláson kapott bortérképet tanumányozva felfedeztük, hogy Szeremley Huba étterme kb 10 méterre van onnan, ahol épp üldögéltünk, és még csak nem is felfelé a hegyen :) Amikor felkerekdtünk egyértelmű volt, hogy oda betérünk :) Egy kancsó szemelt rizling és egy finom sajttál került az asztalunkra. Az itt készült fotók sajnos sötétek lettek kicsit, valószínűleg az amúgy igen kellemes szőlőlugas miatt. Amúgy többféle kecskesajtot kaptunk, és el is határoztuk, hogy majd szombaton ott ebédelünk, kipróbálunk valamilyen mangalicás vagy szürkemarhás étket.
A panzióba visszafelé már erősen kapkodtuk a lábainkat, mert vihar közelgett, ami annyira váratlanul azért nem ért minket, az időjárás-jelentéseket figyelve még örültünk is, hogy esős időt jósoltak, úgyse Balatonbanpancsolni akartunk, hanem kirándulni, borozni. Miután visszaértünk a szállásra, elgondulkoztunk erősen, hogy akarunk-e vacsorázni, de aztán úgy döntöttünk, hogy nem most van a fogyókúra ideje:) Párom Holstein szeletet evett én pedig mandulás bundában sült camambert-t vajban párolt almával. Ha jól rémlik, szürkebarát volt a hozzá kortyolt bor :)

Az éjszaka számomra nem volt túl kellemes, valószínűleg a felettünk száguldozó viharfelhők miatt egész éjjel forgolódtam, de szerencsére ezt annyira nem éreztem reggel. A levegő kellemesen lehűlt, a napot felhők takarták, úgyhogy a reggeli után fel is kerekedtünk, hogy a Balatoni Kéktúra vonalát követve megmásszuk a Csönge-hegyet, betérjünk Salföldre majd Kékkúton át Kővágóőrsre érve megnézzük a kőtengert. Sajnos itt történt a baj. Salföld határában kedvesem megcsúszott, elesett és megrándult a bokája. Kicsit fájlalta, úgy döntöttünk, hogy vége a túrázásnak, busszal megyünk vissza Badacsonytomajba. A gond csak az volt, hogy a következő busz mintegy 3 óra múlva indult. Így nekiindultunk az útnak Ábrahámhegy felé, ahol még pont elértünk egy megfelelő vonatot. Azt hiszem ezt nem kellett volna, inkább megvárni a buszt, mert szombat reggelre párom bokája bucira dagadt és színesedni kezdett. A takarítónéni - nagyon kedves néni :)- felajánlotta hogy megnézni, mert ápolónőként dolgozott korábban. Be is küldött minket rögtön Tapolcára a balesetire... De mivel autónk nincs kissé bajosnak ígérkezett a bejutás. Szerencsére a panzió egyik dolgozója felajánlotta, hogy bevisz minket a kórházba, ahol megröngenezték párom bokáját. Szerencsére komoly baj nem történt, "csak" meghúzódott a bokaszalgja, de ez pont elég volt ahhoz, hogy a további terveink kútba essenek, így a szombatot a szobánkban töltöttük, aztán vasárnap - a tervezettnek megfelelően - hazajöttünk. Szerencsére kedvesem bokája gyorsan javul, ma már nagy bátran fáslizást kihagyva ment el dolgozni. Remélem nem lesz baj :)

Nincsenek megjegyzések: