2008. december 30., kedd

Karácsony 2008 - A készített ajándékok

Mostanra szokássá vált nálam, hogy a szeretetteimnek saját készítésű finomságokkal kedveskedek. Így sokkal nyugodtabban tudok készülni az ajándékozásra, csak recepteket bújok fejvesztve, nem üzleteket. ;)
És akkor amik idén készültek:

Mindenki kapott marcipános szaloncukrot, csak épp nem szaloncukor, hanem korong és golyó formában. Dolce Vita receptjéből indultam ki, csak kevesebb cukorral. És az alábbi adagnak igazából a duplája készült, mert miután az első adagot leteszteltük, úgy döntöttünk Párommal, hogy nem csak pár darabot szeretnénk itthonra.

Marcipános szaloncukor

60 dkg darált mandula
20 dkg porcukor
10 dkg kandírozott narancshéj
kevés víz
étcsoki (Tibi étcsoki) a mártogatáshoz/bevonáshoz

A mandulát összekeverteme a porcukorral és narancshéjjal, majd kevés vizet hozzáadva relatíve kemény masszává dolgoztam össze. Hagytam kicsit összeérni az ízeket (1-2 órát) aztán a masszát korongokká és golyókká formáztam. A korongok felét mártottam olvasztott étszokiba, a golyóknak a tetejükre került egy-egy csepp a csokiból.


Anyum és Párom anyuja gyümölcskenyeret kapott a marcipán mellé. A receptet a Mindmegettén találtam.

Birsalmasajtos gyümölcskenyér

35 dkg liszt
15 dkg vaj
3 tojás
1 csomag sütőpor
5-6 dkg cukor
10 dkg birsalmasajt
5 dkg dió

A diót durvára, a birsalmasajtot kis kockákra vágtam és elkevertem a liszttel és a sütőporral. A cukor felét habosra kevertem a puha vajjal és egyenként hozzáadtam a tojások sárgáját. (Ezt érdemes egy nagyobb tálban csinálni, mert ebben lesz összeállítva a tészta.) A tojások fehérjét habbá vertem a maradék cukorral. A lisztes keverékből és a felvert habból felváltva adtam a vajas keverékhez, fakanállal elekvertem, igyekeztem ügyelni arra, hogy ne törjem össze a habot. Végül a kész tésztából két gonbócot formáltam, mindkettőt ellapítottam, kilyukasztottam a közepét, így két gyűrű formájú gyümölcskenyerem lett. Sütőpapírral bélelt tepsiben, kb 180 fokra előmelegített sütőben sütöttem mintegy fél órát, akkor jött a tűpróba, amin átment, így ki is kerültek a sütik a sütőből.


Apum a szalnoncukor mellé pálinkás sajtkrémet kapott, amit a Velvet Tejbenvajban rovatában találtam.

Pálinkás sajtkrém

többfajta, jellegzetes sajt (ez nálam hegyi sajt és idősebb fajta gouda volt)
pálinka (terészetesen jófajta)

A sajtokat lereszeltem, egy kis csatosüvegbe tettem (nem tömködtem, csak úgy lazán) és felönöttem pálinkával. Remélem jó lesz, mert csak pár hete állítottam össze és a leírás szerint 1-2 hónap mire jó lesz. Egy üveggel persze készült nekünk is, majd azon teszteljük a végeredményt. :)

Végül tesómék marcipánmellé valója: hagymabefőtt Donna Hay Ízvarázsából.

Hagymabefőtt

8 fej lilahagyma
1 ek római kömény
1 ek koriander
750 ml fehérborecet
50 dkg barnacukor

A hagymát felszeleteltem, a római köményt és a koriandert mozsárban megtörtem. A hagymát egy megfelelő méretű lábosban felöntöttem az ecettel, fűszereztem, nagy lángon felforraltam és 15 perc forrás után hozzáadtam a cukrot is. Ezután már kis lángo főztem addig, míg a szirup besűrűsödött.

2008. december 15., hétfő

Pulykás lasagne

Az alábbi recept eredetije Váncsa István szakácskönyvéből származik. Nagyon megtetszett, hogy a lasagnehez besamel helyett tojással és sajttal kevert ricottát használ. Egyértelműen nagy kedvenc lett, az utóbbi időben többször is készült, mostanra sikerült a nekünk legjobban bejövő változatot is kialakítani.

Lasagne pulykával

fél kg darált pulykahús (szerintem combból a legjobb)
kb 1 liter paszírozott paradicsom
1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 ek bazsalikom
1 ek oregano
kb 10 dkg olivabogyó
fél doboz szárított gomba alaposan beáztatva (eredeti receptben kb 12 dkg friss szerepel)
só, bors
olaj
fél kg ricotta
2 tojás
20 dkg reszelt sajt (eredetileg parmezán, én általában azt használom hozzá ami épp akad otthon és reszelhető)
bors
(kevés aprított petrezselyem, amit eddig mindig kihagytam, mert nem siekrült szép friss petrezselymet szerezni)
1 golyó mozzarella (ezt legutóbb elfelejtettem, nélküle se volt rossz)
egy fél kg-os friss lasagnetészta fele
plusz reszelt sajt a tetejére (eredetileg mozzarella, de nekem azzal anyira nem tetszett)

A vöröshagymát felkockáztam, a fokhagymát apróra vágtam és kevés olajon megdinszteltem. Borsot tekertem rá, hozzáadtam a húst, lepirítottam kicsit, majd felöntöttem a paszírozott paradicsommal, hozzáadtam a felaprított gombát és olajbogyót, bazsalikommal és oreganoval fűszereztem. Kis lángon főztem kb fél órát. Közben bemelegítettem a sütőt kb 170 fokra és kikevertem a ricottát a tojásokkal, reszelt sajttal, borssal.
Fogtam egy mély, szögletes jénai tálat, az aljában elterítettem két merőkanál húsos ragut, arra tettem egy réteg tésztát, majd a ricottás keverék felét, a maradék húsos ragu felét, egy golyó felkarikázott mozzarellát (ez legutóbb ugye elmaradt, plusz véletlenül felcseréltem a húsos és ricottás réteget), eztuán jött egy újabb réteg tészta, a maradék ricotta majd a maradék ragu, végül a tetjére (az eredeti mozzarella helyett) reszelt sajtot szórtam és jó fél órára a sütőbe toltam. Miután megsült, szerintem érdemes kicsit hűlni hagyni, úgy egyszerűbb kiszedni a tálból. Ráadásul másnap sem roszz, úgyhogy nálunk ideális munkábavivős étel lett.

2008. december 9., kedd

Hertwarming

Annától érkezett hozzám az aktuális kördés. És nagyon jól esett, főleg az érdeklődés hogylétem felől. :) Szóvel köszönüm, jól vagyok, csak pár hete folyamatos munkarendbe kerültem (hogy azokat a frány szervereket folyton felügyelni kell, aki ezt kitaálta ;) ), így épp újraszervezem az életem kissé, jobban oda kell figyelnem a szabadidőmre, mert ugyan nem lett kevesebb, csak nem a megszokott módon van elosztva. Meg mostanság nem nagyon főztem újdonságot, ha meg igen, az még nem lett pont tökéletes, és meg kell csinálni újra, de az újrázásokat már fel szeretném tenni, mert amúgy tökjó kaják.

Ne de miről is érdeklődött Anna, vagyis eredetileg rollller: mi az az egyszemélyes finomság, amivel gyorsan rendbe tudjuk rakni a lelkünket, ha épp gonosz a világ.

Jól el akartam gondolkozni a kérdésen, aztán szinte rögtön eszembe is jutott a csípős, sajtos kukoricakrémleves, lehetőleg rengeteg sajttal. Az pont ilyen célzattal készült, ráadásul csak nekem. Egyébként ha nem szigorúan sajátkészítésű dolognak kell lennie, akkor a szezámmagos csirkemell pirított tésztával is ide tartozik, egészen konkrétan a kínai gyorsétkezdében beszerezve, mert ugyan szoktam olyat csinálni itthon is, de azért nem az a gyorsan, bármikor összedobható fogás.

Hát ezek az én elsőszámú lélekmelengetőim, és kíváncsi lennék Ildinkó és Gabojsza válaszára is.