2007. október 2., kedd

VKF! IX. - Belsőséges hangulatban

Végre újra részt veszek a VKF!-en :) Most Dibbuk írta ki a témát, ami enegem is igen belsőleg érintett. Ugyanis belsőségek közül igazából csak a májat szeretem, azt is leginkább pástétom formában, főleg ha nem nekem kell elkészíteni, bár erre csak most jöttem rá.
Azt elég gyorsan eldöntöttem, hogy májkrémet fogok csinálni, csak azt kellett kiötölnöm, milyen receptet kövessek. Végül Vácsa István szakácskönyvéhez folyamodtam, igaz változtattam a recepten, a kapribogyót kihagytam belőle. Ha legközlebb ilyesmire adom a fejem, szardíniából is kevesebbet rakok majd bele, kissé domináns lett az íze. Már ha lesz legközelebb, mert a májtisztítás és darabolás nem férkőzte be magát a szívembe, ez van sajna.

Májkrém Váncsa István nyomán

2 nagyobb fej vöröshagyma
6 gerezd fokhagyma
fél kg csirkemáj
1 doboz szardella (elvileg filé, olyat nem találtam, úgyhogy házilag gerinctelenítettem a halakat)
1-1 teáskanál bors és száratott zsálya
olívaolaj

Kevés olajon megdinszteltem a felszeltelt vöröshagymát, aztán lehetőleg minél kevesebb olaj kíséretében kiszedtem egy tálba amiben később turmixotam a matériát, majd a serpenyőben maradt olajhoz adtam még egy keveset, elkezdtem pirítani benne a szeletelt fokhagymát, majd hozzáadtam a tisztított, nagyobb darabokra vágott és lecsepegtetett csirkemájat és a szardellát (ami így utólag kicsit sok volt) és pát percig pirítottam az egészet, amíg úgy nem gondoltam, hogy már biztos elég lesz a májnak a hőkezelésből. A halas májat is a vöröshagymához adtam, kicsit hűlni hagytam, őröltem hozzá borsot és rászórtam a szárított zsályát, végül üsszeturmixoltam az egészet. Friss dagasztásmentes kenyérrel ettük (első próbálkozásom, még picit finomhagolnom kell a sütési időt), kissé halízű lett, de azért finom. És egy hadseregnek elég ez az adag. :)


Nincsenek megjegyzések: