VKF! V. - Fűszerek

Az aktuális VKF! háziasszonya, Aubergine, jól feldobta a labtát, valamilyen fűszert kell a post középpontjába állítani. Nálam sokáig három versenyző volt a témában: koriander, mustármag és édeskömény. Aztán végiggondoltam az egyes fűszerekhez való kötődésem gyökereit, és egyértelműen a mustármag nyert. Még igen törpe koromban - lehettem vagy 4 éves - lettem rabja a mustáros trappista sajnak, csak úgy, magában - egy szelet sajtot bekentem mustárral, és hamm. Szüleim meg csak hüledeztek, hogy de hát mit csinálok, égni fog a gyomrom, satöbbi. De nem égett. Azóta is mustárfüggő vagyok. És most eljött a remek alkalom, hogy házilag készítsek a mustármagból mustárt. :) Az internetnek hála remek kis receptet is találtam, igaz egy lehelletnyit módosítottam rajta.

És akkor a kiírásnak megfelelőenálljon itt néhány sor a mustármagról forrás a Wikipédia.

Mustármag

A mustár ősidők óta használt fűszer. Hazánkban is termesztett egyéves növény. Gömbölyű, sárga színű magjai (sinapsis albae semen) egyhén csípős ízűek, szagtalanok. Illó és zsíros olajat, szinalbin glikozidát, fehérjét tartalmaz.
Felhasználhatjuk saavanyúságok, főleg az uborka eltevésénél, de halmarinádok, pácok, szószok, majonézek, kolbászáruk, vagy más hentesáruk ízesítésére használjuk. Fontos alapanyaga az asztali mustárnak, amely megtört és olajtól mentes, fehér és fekete mustármag, ecet, só, bors, szegfűszeg, hagyma, tárkony, fűszerek keveréke.
A fekete mustárt (sinapis nigra) lényegében csak a konzervipar és a gyógyszeripar használja.
Jó a pattanásos, kiütéses bőrre, érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcsere-zavarok, epe és májbántalmak emésztési panaszok, felfúvódás, de reuma, isiász és bőrkiütések esetén is. A magból naponta 3 x 1 – 1 csapott kávéskanállal, szétrágás nélkül kell lenyelni. Egy – egy kúra 6-8 hétig tartson.
Gyógyhatása abban áll, hogy a szervezeten emesztetlenül átmenő magok emulziói kioldódnak. Makacs esetekben a napi adag kétszeresére emelhető.

És akkor végül a recept:

Mézes-fahéjas mustár

10 dkg mustármag
1 dkg só
6-7 dkg méz
3 dkg borecet
3 dkg tárkonyos ecet
80 ml víz
csipetnyi õrölt fahéj
5 szem koriander
1 ek tárkony

Először is a mustármagot a korianderrel és a tárkonnyal mákdrálóval ledaráltam, mivel jó kis kézzelhajtós eszközről van szó, első darálás után még eléggé darabos lett az őrlemény, lehetett volna még párszor macerálni a magokat, de nekem ilyen durváradarálva még tetszett is, úgyhogy nem szórakoztam vele tovább. :) Az őrleményhez hozzákevertem a sót, fahéjat (lehet túl kis csipetet tettem belőle, mert a végeredményen nemigen érződött), végül hozzáöntöttem a folyékonyabb alapanyagokat is. A kapott masszát kis befőttesüvegbe töltöttem, felhasználás előtt érdemes pár napot állni hagyni, akkor állítólag csökken az ereje, merthát igen ütős egy jószág lett. Eddig egyszer sikerült enni belőle virsli és frissen sűlt kifli társaságában, igen ízletes, bár nem az a fajta, amit nyugodtan meg tudnék enni csak simán sajttal, jóval erősebb mint az átlag bolti mustár, de nekem finomabb is :)