Úgyhogy reménykedtem én is magvas gondolatokban. Be is szereztem ezt-azt, amiből már csak ki kellett volna találni mi legyen. De aztán megláttam ezt a receptet, és tudtam, ezt ki kell próbálni. Így az általam használt olajos mag a földimogyoró lett, jobban mondva a belőle készült mogyoróvaj.
És hogy mi is az a mogyoróvaj:
Amerikai találmány, olyannyira, hogy már az aztékok is készítettek pépet a Közép- és Dél- Amerikában honos földimogyoróból. Aztán 1884 Marcullus Gilmore Edson jegyeztette be a mogyoróvaj gyártás szabadalmát. Legnagyobb részt földimogyoróból készül, akár olaj hozzáadásával, akár anélkül. Az általam beszerzett mogyoróvajban a 95 % mogyorón kívül pálmaolaj, nádcukor és só volt még.
Sok telítetlen zsírsavat tartalmaz, ezért hasznos lehet az érrendszeri megbetegedések megelőzésében, persze csak ha nem tartalmaz hozzáadott módosított növényi olajakat, amik gyakran tartlamaznak transz-zsírsavakat, és ezek pont az érrendszernek nem tesznek jót. A telítetlen zsírsav mellett tartalmaz fehérjéket, B3 és E vitamint, magnéziumot. Meg persze nem kevés kalóriát (590 kcal/ 100 g), úgyhogy csak módjával :)
Az okosságokat itt találtam.
Mogyoróvajas szelet
Ropogós alaphoz:
1 3/4 bögre puffasztott rizs
1/4 pohár cukor
1/4 pohár víz
3 ek méz (eredetileg corn syrup)
3 ek vaj
Mogyoróvajas réteghez:
1 bögre mogyoróvaj
15 dkg csoki (Tibi ét)
Csokimázhoz
10 dkg csoki (szintén Tibi ét)
fél ek méz (eredetileg szintén corn syrup)
4 ek vaj
2 kis csipet só
1 bögre kb 2,5 dl
A ropogós réteghez a vizet a cukorral és a mézzel felolvasztottam, majd karamellizáltam (vagyis azt kellett volna, de elkapkodtam, így kicsit tocsogós lett ez a réteg, de azért finom :) ), elkevertem a puffasztott rizzsel, és egy alufóliával kibélelt szögletes formába nyomkodtam (alapterületre kb 15*25 cm-es volt a forma). Ezután vízgőz fölött összeolvasztottam a csolit a mogyoróvajjal, amikor már folyékony volt a massza a puffasztott rizsre öntöttem, hűlni hagytam, majd betettem a hűtőbe amíg meg nem szilárdult (kb 1 órára). Ezután a csokimáz hozzávalóit olvasztottam össze vízgőz felett majd öntöttem a megszilárdult mogyoróvajas rétegre. A formát kissé rázogatva oszlattam el egyentesen a csokimázat. Ismét egy órára a hűtőbe küldtem, majd amikor még nem volt egészen kemény a csokimáz a formából kiszedve kisebb szeletekre vágtam a művet, majd visszaügyeskedtem a formába és visszaküldtem a hűtőbe. Másnap álltunk neki a tesztelésnek (nem volt könnyű kibírni :) ) és azt kell mondjam, finom. Persze nem egy diétás édesség, de szerintem érdemes kipróbálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése