2007. július 3., kedd

Randavacsi

Túl vagyok a második munkanapomon. :) Legnagyobb meglepetésemre volt kedvem főzni, amikor negyed 8kor hazaértem. De azért hozzá kell tenni, hogy az ihletnek komoly oka volt.
Utoljára vasárnap ettem igazán zöldségeset, és már hiányzott. Az étterem, ahol a munkatársakkal ebédeltünk tegnap és ma nem rossz hely, csak a zöldköretet nem ismerik sajnos, vagyis salátabár van, de az méregdrága...
Szóval majd két napos megvonás után zöldre vágytam. Viszont én túl későn értem volna haza a beszerzéshez, ezért páromat kértem meg cselesen- ő itt dolgozik Fehérváron, a kis szerencsés-, hogy vegyen nekem tökmindegymilyencsaknövénylegyen zöldséget. Aztán nem is beszéltünk, várt itthon a meglepetés. Egy formás duci kis padlizsán díszelgett a konyhaasztalon meg paradicsomok, paprika, uborka. Elkapott a hév, hogy azzal a padlizsánnal bizony kezdeni kell valamit. :)
Gyorsan körbenéztem konyhában-hűtőben, íme az eredménye:
Egy kis fej hagymát nagy kockára vágtam, olivaolajban megpirítottam, hozzáadtam két nagyjából összevagdalt paprikát, azt is pirítottam, rányomtam kb fél fej fokhagymát aztán rászórtam a kockázott padlizsánt és elkeztem pirítani, párolni. Még némi olajat kellett ekkor hozzáöntenem. Mikor kicsit már hőkezelődött és összeesett a padlizsán, utána küldtem két kockázott paradicsomot, lefedve pároltam, közben sóztam-borsoztam meg adtam hozzá kis vizet is. Amikor úgy gondoltam, hogy kész, elzártam alatta a tüzet, tába szedtem és egy darab apróra kockázott fetát kevertem hozzá. Fincsi lett és ronda, meg éhes is voltam, ezért nincs fotó. Amúgy kétemberes adag, és köretnek is jó lehet.

2 megjegyzés:

anna írta...

Túl vagyok a második munkanapomon.
huu, gratulalok
remelem, jo lesz!

Zsu írta...

Köszi :)
Nem rossz a dolog, de egyelőre még csak a buksimat tágítják ezerrel, kb a nyár végééig.