Továbbgondolt bundáskenyér

A továbbgondolás helyből ott indul, hogy nemis kenyér, hanem zsemle, mert az volt itthon, ráadásul jó szikkadt. A továbbiakhoz az ötletet pedig Chili és Vanília spenótos-bundáskenyeres posztja adta. Eredményül pedig sikerült olyan bundáslenyérszerűséget kapnom, aminek az elkészítésétől nem terjengett olajszag mindenfelé. Meg hát így a kalórákkal is lehet spórolni egy kicsit. :)

Muffin formájú bundáskenyér (helyesebben bundászsemle)

1,5 szikkadt zsemle
4 tojás
1 ek joghurt
kevés só
reszelt sajt

Először is begyújtottam a sütőt olyan 160-180 fok környékére (a gázsütőmön ez úgy a 3 fokozat magassága). A zsemlét apró kockára vágtam, a tojást jó alaposan felvertem a joghurttal és egy csipet sóval majd összekevertem a zsemlekockákkal úgy, hogy lehetőleg mindegyik egyenletesen tojásos legyen. Jó púpos evőkanálnyi adagokat kanalaztam a muffinsütőbe (a korábbi sonkás tojásos tapasztalatokat kihasználva a szilikonba, abból szépen kijön mindeféle zsiradékkalkikenés nélkül is), aztán megszórtam mindgyiket egy kis reszelt sajttal és úgy kb 15 perce a közben bemelegedett sütőbe toltam őket. (A pontos időtartamról fogalmam sincs, elfejetettem nézni, pont elég volt az az idő, amíg elkészült a spenótfőzelék). Ebből az adagból 8 kis bundáskenyérutánzat lett. És finom volt. :)
(A tojás pedig, amit a piacon vettem, csodásan sárga volt, így muszály volt nyersen fényképezni, olyan szép volt a színe.)