2008. április 6., vasárnap

VKF! XIV. - Magyar ízek

Most Maci adta fel a leckét. Első olvasásra nagyon beindult a fantáziám, aztán el is csitult, nem igazán jöttek az ötletek. Mert nem ám csak úgy szimlpán magyarost szeretttem volna főzni, hanem olyasmit, ami szűkebb hazámra, a Bácskára jellemző. Na erről elsőre a bácskai rizses hús ugrott be, amit viszont nem szeretek. Úgyhogy jöhetett a további fejtörés. Aztán jött egy gondolat, amit gyorsan el is hessegettem, hogy áááá, az nekem úgyse menne. De az a fránya gondolat csak nem akart magamra hagyni, így engedtem az erőszaknak. Belevágtam. Így sikeresen megfőztem életem első bajai halászlevét. És mivel Fehérváron nem lehet gyufatésztát kapni, így egy füst alatt az első házitészta-készítésen is túlestem. Az eredménnyel elégedett volt párom is, meg anyuja is, ez eléggé biztató, de azért el kell mondjam, hogy ez csak amolyan városi halászlé lett, mert igazából bográcsban kéne, fával tüzelve alá, sok apróhallal, persze mindet frissen feldolgozva a bográcsba kerülés előtt. Ehelyett most szimplán pontyszeletekből, meg egy fejből és farokból készült.
Majd ha lesz egyszer házunk, akkor majd csinálok nagyon igazit is, főleg, ha neki tudom durálni magam a halpucolásank. :) Bár még lehet nyáron apus tart nekem halászléfőző tanfolyamot, emlegette, amikor felhívtam a receptért. Mert persze tőle kértem segítséget, hogy miként is kell abból a halból igazi bajai halászlevet főzni. Jó tippeket adott.:) Aztán persze hívtam anyust is, őt a tészta miatt, azt ő tudja jobban.

Halászlétészta (3 személyre volt elég)

2 tojás
15-16 dkg liszt

A tojásokat összegyúrtam a liszttel, aminek a mennyiségéről anyus csak annyit mondott, hogy kicsit keményebb, de rugalmas tészta legyen az eredmény. A reprodukálás érdekében mértem le a felhasznált mennyiséget. Ez persze nagyban függ a tojások méretétől is. Szóval a tészát miután jól összegyúrtam letakarva pihentettem fél órát, aztán alaposan lisztezett deszkán kb 1-2 mm vékonyra nyújtottam. Ezt úgy a legegyszerűbb, hogy amikor már kicsit nagyobb a tészta a kezdeti gömböcnél, feltekerem a nyújtófára és úgy hengergetem a deszkán. Aztán fordítok rajta kilencven fokot és kezdem előről. Így megyek szépen körbe-körbe, amíg a kellő vékonyságot el nem éri a tészta. Nagymamám is így csinálta, igaz ő sokkal nagyobb adaggal, más módszerrel el sem fért volna a tészta a deszkán. Miután végeztem a nyújtással egy tiszta konyharuhára terítettem a tésztát és betettem a nappaliba az asztalra szikkadni, kb egy órára. Aztán szépen kb 5 centis csíkokra vágtam a tésztát (ez kifőzés után kicsit soknak bizonyult, asszem elég a 3 cm is), azokat egymásra pakoltam és gyufaszál vastagságú metéltre vágtam. A deszkán kiterítve várták, hogy kifőzzem őket. Úgy kell időzíteni, hogy egyszerre legyen kész a hallal. A főzési idejét meg elfelejtettem figyelni, de gyorsan megvan, max 5 perc. Mivel a tésztába nem tettem sót, a főzővízből igyekeztem nem kispórolni.



Bajai halászlé, bácsalmási módra

személyenként fél kb hal (mi ennyit nem ettünk meg, a maradékból lett, halpástétom)
plusz egy halfej meg egy halfarok (meg ha van a halasnál, akkor ikra, haltej)
1 kg halhoz 3 ökölnyi (én öklöm, szóval olyan átlag női ököl) vöröshagyma
1 kg halhoz 1,5 liter víz
2 dl paradicsomlé
pirospaprika - az általam készített mennyiséghez (3 liter víz) 3-4 evőkanállal kellett, a lényeg, hogy szép piros legyen a lé
2 kisebb gerezd fokhagyma

olaj

Első lépésként a hagymát igen apró kockára vágtam (vagyis párom, mert nekem a második hagyma pucolásakor kifolyt a szemem ;) ), egy lábosban kevés olajon felforrósítottam, szórtam rá egy kevés sót és felöntöttem annyi vízzel, ami még épp nem lepi el. Aztán néha megkeverve elforraltam róla a vizet. Ekkor újra jött egy kis víz, ismételt elforralás. ezt ismételgettem addig, amíg a hagyma szinte pépesre nem főtt. Ekkor az utolsó adag vizet már csak félig forraltam el, aztán levettem az tűzről, hagytam hűlni kicsit, aztán megfelelő tálba öntve még a trumixszal is adtam neki egy kört, így ténylegesen hagymakrémem lett. Ezután egy nagyobb fazékban a hagymát felöntöttem 3 liter vízzel (másfél kiló volt a pontyszelet, meg plusz még a feje meg a farka), belekevertem az őrölt paprikát, paradicsomlevet, és felorraltam. Mintegy 15-20 percig forraltam így őket együtt, aztán belekerült a fokhagyma fokhagymanyomóval kezelve, az előzőleg besózott halszeletek (min 4 órával a főzés előtt érdemes besózni őket) meg a halfej meg a halfarok, aztán a legnagyobb lángon, hogy jól lobogva forrjon, főztem 25 percig (közben nem szabad keverni, maximum rázogatni). Elég lett volna 20 perc is, kicsit túlfőztem a halat, nagyon könnyen szétesett. Aki szereti a csípőset (anyósjelölt miatt maradt ki) tehet bele szárított cseresznyepaprikát is.
Tálaláskor elsőként a halat mertük ki a fazékból egy tálba, így a tányérokba csak tészta és lé került, a halat rendszerint külön szoktuk enni. (Most csak a fotó kedvért került a tányéromba egy relatíve épen maradt szelet)

10 megjegyzés:

Maci írta...

Gratulálok a bátorságodhoz Zsuzsa! Látod, aki mer az nyer!

Zsu írta...

Köszi Maci :)

Vera írta...

Zsu remélem nem haragszol meg, de a bajai halászlé nem így készül.
Vera

Zsu írta...

Nem haragszom, bár a bejegyzés elején meg is említettem, hogy nem a leg autentikusabb a recept.
De azt hiszem a halászlé esetén is igaz lehet az ahány ház annyi szokás mondás.
Szóval, meséld el a Te recepted is ;)

Vera írta...

Hát, igazából bajaiból egy féle van. Ha végigmész a halászléfőző ünnepen, minden bográcsban ugyanazt látod. A hagymát meg a halat hideg vízben kell feltenni, és mikor forr, bele a paprika, kicsit később bor, ennyi :) Ha valakit részletesen érdekel, nagyon szívesen leírom.

Zsu írta...

Köszi:)
Mondjuk számomra a bajai halászlevet mindig is a tészta tette azzá ami.
A halászléfőző népünnepélyen meg sajna rég voltam, akkor még nem figyeltem az annyira az ilyen főzős dolgokra, de a családomban mindenki így készíti a halászlevet. Igaz nem Baján, hanem Bácsalmáson.

Vera írta...

Biztos amiatt, hogy közelebb van Szegedhez, van némi szegedi beütése a tiéteknek :)
A lényeg valóban a tészta, de az is fontos, hogy a hagyma csak úgy szétfő, minden igyekezet nélkül. A paszírozás már szegediessé teszi. Egyébként az a legjobb verzió, ahogy mindannyian szeretitek :)

Zsu írta...

Na pont a paszírozás része az egyetlen, amiben megolszlik a család:) Van aki szerint kell, van aki szerint nem. Mondjuk azzal a módszerrel, hogy apránként adom hozzá a vizet és főzözm el, közben meg sokat keverem, paszírozás nélkül is majdnem krémesre fő a hagyma, a turmix már csak a "kegyelemdöfés" volt neki.

Vera írta...

Akkor én, mint autentikus forrás igazságot teszek: paszírozni nem kell, de felöntögetni sem :) Bajai módra.
Egyébként meg mondom, ott az igazság, amit többen szerettek :)

csabax írta...

Sziasztok! Ajánlom figyelmetekbe a híres bajai halászléfőző népünnepély honlapját: http://www.bajainepunnepely.hu