A császármorzsa persze nem az igazi jó kis házi baracklekvár nélkül. Csak sajnos az utolsó üveg aljában már elég kevés maradt (anyus a forrás és idén nem főzőtt be sárgabaracklekvárt). Viszont jött anyustól őszibarack-dzsem. Kísérleti főzés eredménye, kicsit híg lett, de nagyon finom, jól passzolt ez is a császármorzsához.
És akkor a recept.
Császármorzsa
4 tojás
1 ek méz
fél l liszt
fél l tej
csipet só
A tojásokat kettéválasztottam. A sárgáját jól elkevertem a mézzel, majd felönöttem a tejjel és belekevertem a lisztet és egy pici sót. Végül hozzáadtam a keményre vert tojásfehérjét is. (Ha jól rémlik, sem anyus, sem nagymamám nem bonyolította így a dolgot, egyben adta hozzá a tojást.) Egy nagy lábosban vajat olvaszotottam, beleöntöttem a masszát és igyekeztem türelmesen várni. Egy idő után próbáltam megemelni a masszát, kicsit hamarbb kellett volna, mert kissé odakapott, de rossz szerencsére nem lett. Szóval amikor az laja szépen megszilárdult, jól átkevertem az egészet és nyugton hagytam egy darabig, majd újra átkevertem, és így tovább, egészen addig, amíg szép morzsás és átsült nem lett. Baracklekvárral igen finom eledel lett. :)

2 megjegyzés:
Ez a lekvár, ami a tetején van HÍG????????????
Kedves Névtelen!
A fotón csak a dzsemben levő barackdarabok látszanak, a köztük levő elvileg zselés dolog a gyakorlatban úgy néz ki, mint egy befőttben, így szépen befolyt a morzsa közé. Ezért nem látszik igazán, hogy híg lett. Mert inkább befőttre hasonlít, vagyis valahol a dzsem és a befőtt között van félúton.
Megjegyzés küldése