2007. április 5., csütörtök

Antifotogén spagetti

Érdekes, legutóbbi poszt óta főztem-fotóztam ezt-azt, de nem jött össze az írás.Van ilyen. Azt hiszem a képek számítógépre töltéséhez nincs kedvem. Nem mintha olyan bonyolult és nehéz lenne:)
Na mindegy, a mai ebédem úgyis csúnyácska lett, le se fotóztam, de azért fincsire sikeredett, úgyhogy egy írást megér. (Főleg, hogy nincs fotó :))
Ráadásul holnap elutazom körbelátogatni szüleimet, úgyhogy egyértelmű volt hogy a maradék padlizsánt kéne felhasználnom - amit Kedvesem nem igazán szeret (ő most megússza a rokonlátogatást)- , nehogy átlényegüljön a létezése, mire hazaérek. Így jött össze a következő padlizsános tészta, persze alakbarát alapokon.

Padlizsános fetás spagetti

5 dkg spagetti
1 padlizsán (kb 25 dkg-os)
2 gerezd fokhagyma
só, bors
feta

Először is odaraktam a vizet a tésztának, amíg az megfőtt a szósz is elkészült.
A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra vágtam. (A hámozáshoz legjobb egészben körbesütni egy serpenyőben, de ahhoz most nem volt energiám). Kevés olajon addig pirítottam az összezúzott fokhagymagerezdeket, amíg illatozni nem kezdtek, és utánuk küldtem a padlizsánkockákat is. Kicsit összeforrósítottam, kevés vizet öntöttem alá, sóztam és tekertem rá egy nagy adag borsot. Lefedve hagytam párolódni, míg jól meg nem puhult. A végén elforraltam róla minden folyadékot, és addig kevergettem, molesztáltam, míg pépes-szerű nem lett. Ekkor lezártam alatta a tüzet, belereszeltem egy kis fetát és összekevertem a kifőtt tésztával.
Jó kis egyszemélyes ebéd és egész gyorsan kész is lehet vele lenni.

Ps: Remélem húsvét után összeszedem magam, és akkor majd beszámolok a fotózott alkotásokról is.

Nincsenek megjegyzések: