2008. szeptember 28., vasárnap

VKF! XIX. - Romantikus vacsora

Ebben a hónapban Doctor Pepper volt a VKF! házigazdája, és nem is akármilyen témát talált ki a bloggereknek: Romantikus vacsorára invitálta a társaságot.
Elég sokáig törtem a fejem, hogy mit is készítsek Páromnak, úgyhogy végül ketten döntöttük el, mi is legyen a menü.
Kapcsolatunk lassan öt éve alatt elég sok közös kedvencünk volt, mindig szerettük együtt főzni, és szerencsére Párom az a típus, aki elé nehéz olyat tenni, amit nem enne meg. :)
A mostanság nyertes romantikus "vacsora" élményünk a gyertyafénynél sajtozás-borozás volt, de hát ahhoz ugye nehéz receptet írni. Ezért nekiálltam kotorászni az emlékek között...
Még kapcsolatunk elején, amikor mindketten kollégiumban laktunk (szerencsére ugyanabban), hétvégenként relatíve gyakran főztünk bolognai spagettit. Hatalmas adagot persze, így volt ebédünk, vacsoránk, néha másnapra is maradt. Ezt a spagettit szigorúan közös tálból ettük, ami igazán meghitté tette számomra ezeket a falatozásokat. Ezt az élmény elevenítettük most fel. És hogy kicsit ünnepibb legyen a vacsora, annak ellenére, hogy hétköznap került rá sor, meglepetésdesszertet is készítettem, tojásmentes tiramisut (ezt nem sikerült lefotózni, ezért csak linkelem a receptet).
A fotó most Párom érdeme, nagyon jól sikerült, büszke vagyok rá. :) Persze a vacsorához persze bor is dukált, szekszárdi kadarkát ittunk. Direkt valamilyen szekszárdi bor kerestünk, mert mindkettőnk egyik kedvenc borról szóló könyvében, Hamvas Béla A bor filozófiájában, a szekszárdi bor a szerelmesek boraként van említve.
És akkor végül a recept

Bolognai spagetti

50 dkg darált marhahús
1 sárgarépa
1 kis zellergumó
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
fél l paszírozott paradicsom
bazsalikom, zsálya, rozmaring
só, bors
olaj
20 dkg spagetti
parmezán, frissen reszelve

Kevés olajat felhevítettem, megpirítottam benne a kockázott hagymát, majd hozzáadtam a nagylyukú reszelőn lereszelt répát és zellert. Miután megpuhultak, tekertem rá borsot, jól átforgattam és hozzáadtam a húst is, átpirítottam, rányomtam a fokhagymát és felöntöttem a paradicsommal, fűszereztem, majd lefedve kb 1 órát főztem. mikor kész lett, kifőztem a tésztát, és parmezánnal megszórva, egy tányéron tálaltam az egészet. Gyetyafénynél, szekszárdi kadarkét kortyolva fogyott el ez a vacsora.


2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Látom hasonló elképzeléseink vannak a romantikáról. A sajtozás - borozás nálunk is nagyon megy. Tényleg hangulatos lett a kép, a közös tál meg tök jó ötlet!

Zsu írta...

Köszi KicsiVú!