2008. március 3., hétfő

Finom zöld

Hétvégén apus járt nálunk vendégségbenm főztem neki finomakat, de vagy már írtam róluk - szezámmagos csirke pirított tészával (ennek a receptjét el is kérte:))- vagy még csiszolni kell rajta-enchilada. Ez utóbbi finom volt nagyon, de még nem tudom igazán fotogén állapotba hozni.
A hétvégi program része volt egy piaci bevásárlás is, és nem csak a hétvégi ebédekhez sikerült a hozzávalókat beszerezni, hanem egy szép halom spenóttal is gazdagabb lettem. Egyszerűen vétek lett volna otthagyni. :) Így ma este spenótfőzelék lett a menü. De azt hiszem a közeljövőben gyakori vendég lesz nálunk a spenót, ki szeretném próbálni salátában is, meg mindenféle nemfőzelékben, mert ugyan még mindig nagyon szeretem főzelékként, de azért fő a változatosság. :) Szerencsére Párom is megszerette mellettem a spenótot, mindig felemlegeti ha asztalra kerül, hogy ő ezt bizony évekig meg se ette. :)
A spenótfőzelék azon kevés receptek közé tarozik, amit anyustó tanultam és a mai napig úgy gondolom, hogy ez a nekem legjobban tetsző változata.

Spenótfőzelék
30 dkg spenót
1 ek vaj
1 naaagyon púpos ek liszt
fél liter tej
kevés só
2 gerezd fokhagyma

Először is a spenótleveleket megmostam, a szárukat a vastag erekkel együtt eltávolítottam. Aztán egy kevés vizet öntöttem egy lábosba, belehalmoztam a spenótot és lefedve néhány perc alatt megpároltam őket. Akkor jó, ha rendesen összeesett mind, de túlfőzni nem érdemes (szerintem). Az összeesett leveleket leszűrtem, kevés hideg vízzel leöblítettem (hogy gyorsabban hűljön) és nem túl apróra vágtam (a menzás spenótőzeléket sose ettem meg, mert abban túl apróra volt darabolva a spenót). A fokhagymagerezdeket kés pengéjével összenyomtam majd apróra vágtam. A vajat egy lábosban felolvasztottam, hozzáadtam a fokhagymát és a lisztet, kicsit átforrósítottam. Aztán lejebb vettem a tüzet és apránként hozzáadtam a tejet is, folyamatosan keverve, hogy ne legyen csomós. Végül a masszába került a spenót és némi só, kicsit összeforraltam és már kés is volt. Párom kapott hozzá tükörtojást, én viszont inkább bundáskenyérrel szeretem, de nem volt itthon szikkadt pékáru, meg hát még diéta van, szinte egyáltalán nem eszem kenyeret.


Nincsenek megjegyzések: