Calzone

Egy ideje mozgatta a fantáziámat a hajtott pizza, azaz a calzone és nemrégiben el is készítettem. Egyáltalán nem csalódtam, sőt, ilyet máskor is, nem is tudnám megmondani, hogy ez ízlik-e jobban, vagy a hagyományos.
Calzone cukkinivel és tonhallal

1 adag pizzatészta
1 cukkini
1 doboz tonhalkonzerv (nemolajos)
1 zacskó minimozzarella
1 doboz hámozott paradicsom
1 kis fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
bazsalikom, oregano, rozmaring, zsálya (mind szárított), frissen őrölt bors
olaj

Először is elkészítettem a tésztát. Amíg az kelt, a hagymát apróra kockáztam, kevés olajon megfonnyasztottam, őröltem rá némi borsot majd nyakonötöttem a paradicsomkonzervvel, fűszereztem, a paradicsomokat fakanállal szétnyomkodtam majd kb 20-30 percet főztem kislángon, míg jó sűrű nem lett. A cukkinit hosszában kb 2 mm-es szeletekre vágtam és forró grillserpenyőben megsütöttem. Amikor megkelt a tészta jól átgyúrtam, 4 részre osztottam, mindegyikből kb 25 cm átmérőjű korongot nyújtottam. Aztán egyesével sütöttem meg őket: egy tésztakorongot fektettem a pizzasütőtepsimre, megkentem a paradicsomszósszal, felére tettem cukkinit, némi lecsöpögtettett tonhalat és pár széttépkedett mini mozzarellát. A tészta nemmegpakolt felét ráhajtottam, szélet összenyomkodtam-hajtogattam majd a jó alaposan felforrósított sütőbe toltam mintegy 10 percre, amíg szépen megpirult a teteje. Nyamm.

Elő-utó szülinap

Az egész úgy kezdődött, hogy anyum szülinapja június közepén volt. Pont amikor államvizsgáztam. Szóval nem tudtam akkor meglátogatni/felköszönteni. Aztán július közepén ő jött hozzánk, és akkor gondoltam itt az alkalom. De mivel párom anyujának meg július végén van a szülinapja, úgy gondoltuk, felköszöntjük egyszerre mindkettőjüket. Nekik készítettem egy túrókrémes mokkatortát, aminek a receptjét egy régi Tina Konyhában találtam. Kicsit módisítottam rajta (keveseb cukor és zsíros túró helyett Philadelphia krémsajt) és mindenki tetszését sikerült elnyerni vele. És nem mellesleg tudat alatt már bemelegítettem a túrós VKF!-re.

Túrókrémes mokkatorta

4 dkg vaj plusz a forma kikenéséhez
30 dkg mogyoró
14 dkg kristálycukor
6 ek erős feketekávé
50 dkg félzsíros tehéntúró
40 dkg Philadelphia krémsajt
1 zacskó főzős vaníliás pudingpor (fél l tejhez való)
4 tojás

A mogyorót tepsibe terítettem, forró sütőben megpirítottam és két konyharuha között még melegen ledörzsöltem a héját. Miután kihűlt, ledaráltam. A vajat felolvasztottam, összekevertem 24 dkg darált mogyoróval, 2 dkg cukorral és 2 ek kávéval, majd ezt a masszát kivajazott kapcsos tortaforma (26 cm-es) aljába nyomkodtam és betettem a hűtőbe. Ezután a túrót és a krémsajtot alaposan elkevertem, hozzáadtam a pudingport, maradék cukrot, kávét, majd egyenként a tojásokat is. A hűtőből előszedett mogyorós alap tetejére simítottam a túrós krémet és kb 175 fokra előmelegített sütőbe toltam kb 1 órára. Amikor letelt az ideje kiszedtem a sütőből, pár percig hagytam hűlni, majd megpróbáltam meglazítani rajta a tortakarikát. Ez elsőre nem akart sikerülni, szét akart esni a torta, de miután egy éles, vékony pengéjű késsel körbevágtam a torta és a tortakarika között, már simán ment a mutatvány. Miután teljesen kihűl, két tortalapát és egy széles fakanál, valamint párom segítségével a torta egy szép tortatálra költözött, rászórtam a maradék darált mogyorót és így várta az ünnepelteket. A recept szerint még lehetne tejszínhabbal díszíteni, de én azt sehogy nem tudom elképzelni a túrótortához. Lehet bennem van a hiba. De finom volt így is nagyon. :)

Kreatív blogger

Hát én is kaptam egy kreatív blogger díjat Endíviától, köszönet érte. :) Jól esett nagyon, de azért meglepett. Főleg a leveses indoklás. Merthogy igen ritkán főzök levest. Bár ha már leves, akkor az nem szokott szimpla lenni:)
A továbbadásnál nem néztem, pontosan ki is kapta már meg, csak az vezérelt, hogy olyan legyen, akit érdemesnek tartok rá.
A díjazás szabályai:
-kiteszem a logót a blogomba -belinkelem azt a személyt, akitől kaptam - megnevezek 5 blogot- belinkelem a blogokat - üzenetet hagyok a kiválasztott személyeknek

Az én díjazottaim pedig:

1. Beatbull. Számomra ő A Kreatív Blogger, és a díjat ítélném Ditéjének is a koktélok miatt:)
2. Mamma. Szeretem főleg mediterrán iheltésű receptjeit, és hogy mindben ott hagyja Mamma a keze nyomát.
3. T3v. A bonbonok. Azt hiszem ez nem szorul bővebb magyarázatra.
4. Anna. Hát most épp a japán kaják miatt. Meg az a babpüré amit GBTre hozott... Nyamm.
5. MiniMálna. Őt nagyon irigylem a lelkesedéséért, bizony. :)

Turbózott turmix

Elérkezett az ideje, hogy végre írjak is arról, amit az elmúlt hetekben főztem és fotóztam. Azt hittem hamar össze tudom szedni magam, hogy újra megírjam az eredetileg 100.-nak szánt, hosszabb lélekzetvételű bejegyzésemet, de úgy tűnik nem akar jönni az ihlet, így inkább hagyom pihenni a dolgot, és inkább bepótolom a lemaradásaimat :)
Néhány hete akadtam a fagyasztó hátuljában az utolsó adag tavaly málnára. Abból készült egy egyszerű turmix, kis csavarral :)

Kekszes málnaturmix
1 nagyobb bögrényi fagyasztott málna félig kiolvasztva
2 dl joghurt
2 dl tejszín
4 zabos keksz (ez most Győri Zabfalatok volt)
kevés méz

A félig kiolvadt málnát összeturmixoltam a joghurttal és tejszínnel, kevés mézzel édesítettem. Két poharat félig töltöttem a masszával majd mindkettőbe előzőleg zacskóban nyújtófa segítségével összetört kekszet tettem (2-2 darabot) majd a többi masszát is rákanalaztam. Kicsit több lett a turmix mennyisége, mint ami a poharakba fért.

Most vettem észre, látszik belőlem egy kicsi a képen :)

Szilvás

Anyusék voltak nálunk két hete látogatóban, persze mindenféle friss zöldséggel-gyümölccsel megpakolva :) Így érkezett hozzánk egy nagy halom barack és szilva. A barack nagy része nyersen elfogyott, pár szemből pedig gyümölcsrizs készült. A szilvából viszont sütit akartam sütni, találtam is egy megfelelő receptet Lajos Mari 66 torta című könyvében, viszont az ott közölt borított szilvatortához nem volt elég a szilvakészlet. De nem keseredtem el, megfeleztem szépen az adagot (a szilvából végül kevesebb kellett, mert én csak az aljába tettem, az eredeti recet szerint még a masszába is kellett, de nekem ahhoz nem volt eléggé vastag) és nem tortaformában sütöttem meg, hanem muffinsütőben, így egyszemélyes kis tortácskáim lettek :) Igaz kicsit mókás volt kiszedni a formából (pedig szilikonban sötüttem, normálban talán úgy működhet, ha papírkapszlit rak az ember a formába), mert a szilvák mindenáron külön életet akartak élni a tésztától, de ki ügyeskedéssel és utólagos szilva-igazítással pofás kis sütijeim lettek. Páromnak nagyon bejött, észre se vettem, és nagy részét el is tüntette :)


Borított szilvatortácskák

6 szép, nagyobbacska szilva
6 dkg olvasztott vaj
25 g dió darálva
6 dkg finomliszt
2 tasak vaníliáscukor
1 csipet só
fél kk őrölt fahéj
2 tojás
máfél ek szilvapálinka

A szilvákat megmostam, félbevágtam, a muffinsütő minden mélyedésébe egy-egy félszilvát tettem. A tojás jó habosra kevertem a cukkorral, majd apránként belekevertem az olvasztott vajat és a darált dióvl elkevert lisztet, sót végül a szilvapálinkát. A masszát elosztottam a szilvákon (kb 1 evőkanálnyi jutott minden mélyedésbe) majd kb 25 percre 180 fokos sütőbe toltam a tortácskákat. Amikor késznek ítéltem kiszedtem a sütőből, kb 5 percig hagytam hűlni a formában aztán kiügyeskedtem.

VKF! XVII. - Saláták

Először is 100. bejegyzés. (Eredetileg más akart lenni, de a blogspot meghülyült és elszállt a gyönyörű hosszú posztom, morr, de igyekszem összeszedni magam és újra megírni)
Szóval ismét VKF, ezúttal Dolce Vita a háziasszony a feladat pedig valami izgalmas saláta volt. Sikerült is kiötleni egyet, Párom tetszését is elnyerte, ilyet csinálhatok még:) Eléggé egyszerű saláta lett egyébként, nem akartam túlbonyolítani.

Csirkés padlizsánsaláta

2 duci padlizsán
1 csirke melle
só
1 nagy pohár (450 g) joghurt
2 gerezd fokhagyma
2-3 marok dió

Először is egy nagy pohár joghurtot a műanyag szitámba öntöttem lecsöpögtetés céljából (mert nincs gézem, és a tapasztalataim szerint ez a szita is megteszi). A csepegtetés kb egy délutánnyi deig tartott. A padlizsánt kisebb kockára vágtam, besóztam és kb fél órát állni hagytam. Közben felkockáztam a csirkemellet is. A fél óra letelte után a padlizsánt átöblítettem, lecsöpögtettem. A vokomat jól felhevítettem (ennek hiányában normál serpenyő is megteszi) és kevés olajon több részletben megpirítottam benne a padlizsánt majd a csirkét is. A diót durvára vágtam és száraz serpenyőben megpirítottam. Az időközben lecsöpögtetett joghurtot ízesítettem a zúzott fokhagymával majd a még meleg padlizsán- és csirkekockákhoz kevertem. Tálkákba szedtem a salátát és a tetejére szórtam a pirított diót. Melegen és hidegen is ízletes, ez az adag kb 3 személyre elegendő. A joghurtot a fokhagymán kívül egy kis kecskesajttal vagy fetával is lehet ízesíteni.

Áfonyás csokis muffin

Csak úgy simán süthetnékem, meg persze édesség ehetnékem támadt, ennek eredmény lett ez a muffin. És persze szigorúan olyan alapanyagokból, amik voltak a kamraszekrényben.

Áfonyás csokis muffin

2 tojás
3-4 ek méz
kb fél dl olaj
25 dkg liszt (fele sima, fele teljes kiőrlésű)
10 dkg étcsoki (Szerecsen)
két marék aszalt vörörsáfonya
1 zacskó sütőpor

A tojásokat felvertem elkevertem a mézzel és az olajjal. A csokit felkockáztam (a csoki eleve meghatározott kockáit négybe vágtam, így számomra tökéletes méretű csokifoltok lettek a kész sütiben) és összekevertem a vörösáfonyával, liszttel sütőporral. Végül a tojásos keveréket is a liszthez adtam. Muffinsütőbe kanalaztam a masszát és kb 160-180 fokon bő 25 percig sütöttem, amíg színesedni nem kezdett a teteje. Szerencsére a várt eredmény hozták a muffinok, a csokidarabok elég sokáig krémesek maradtak (mondjuk ebben a melegben ez nem nehéz:) ).