Világ életemben odavoltam a paradicsomlevesért, de igazából mindig is a menzai volt a gyengém. Nagymamám remek szakács volt, nagyon szerettem főztjét, szerencsésnek éreztem magam, amiért minden nap nála ebédelhettem. Csak a paradicsomleves miatt irigyeltem a menzásokat. Sajnos elég sokáig. Nagyjából egy hónapja sikerült azonban összehoznom a menzaira határozottan hasonlító levest. Egyrészt felhajtottam egy nagyüzemi receptet, másrészt anyósom valahonnan beszerzett papírdobozos, félkilós, feltehetően olasz sűrített paradicsomot. Kaptunk is belőle két dobozzal :) Rögtön megérkezésük után az egyik szenvedélyem áldozata lett. A második ma végezte be sorsát... De most nem az üzemi recept szerint, semmi kedvem nem volt rántással bíbelődni, meg fűszeresebbre is vágytam. Az eredmény finom lett, csak sajnos antifotogén, főleg így este.
Fűszeres paradicsomleves
fél kg sűrített paradicsom (papírdobozos, nem túl sűrű)
4 kisebb gerezd fokhagyma
zellersó
olaszos fűszerkeverék
frissen őröltbors
olaj
víz
sajt
betűtészta :)
Kevés olajon megpirítottam az összezúzott fokhagymagerezdeket és felöntöttem a paradicsomsűrítménnyel és annyi vízzel, ami a paradicsom dobozába fért (ez így eléggé sűrű lett, nyugodtan készülhet dupla ennyi vízzel is, ha valaki a hígabbat szereti). Hozzáadtam a fűszereket, és amikor felforrt ment bele a betűtészta is. Kb 5 perc alatt megpuhult a tészta és belekevertem a levesbe a hűtőben fellelt sajtokat: némi tömlős ömlesztett sajtot és reszelt trappistát. Jól elkevertem, hogy minden sajt felolvadjon, elzártam alatta a tüzet és egy kis idő után (hogy ne legyen túl forró) tálaltam. Legközelebb betűtészta helyett pirított zsemlekockával is kipróbálom, eléggé krémleves jellegű lett az egész, egy kis roppanás nem árthat neki.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése